Ázsia

Tartalom utoljára módosítva: 2017. 09. 18.   
Mai napon is érvényes: 2017.11.23. 

Felhívjuk a külföldre utazó állampolgáraink figyelmét, hogy a külföldre utazás egyéni felelősség, az utazás vagy annak elhalasztása az Önök személyes döntése. Hasonlóképpen minden utazó saját maga felelős személyi biztonságáról gondoskodni külföldi tartózkodása  idején. A Konzuli Szolgálat utazási tanácsai azt a célt szolgálják, hogy friss és objektív információkkal segítsék Önöket ezen döntések meghozatalában.

Elérhető külképviselet/ek: Tokióban nagykövetség és konzuli hivatal

Aktuális:

2017. 09. 18.
A Talim tájfun 2017. szeptember 16-án, szombaton érte el Japán déli részét heves esőzésekkel és közel 180 kilométer/ órás széllökések kíséretében. Kyushu sziget tartományaiban több, mint 600 ezer embert figyelmeztettek az árvíz és a földcsuszamlások veszélye miatt. 

A meteorológiai előrejelzések szerint a tájfun egyre gyengülve, az északi területek felett hagyja el Japánt Oroszország irányába.

Biztonság:

2016. november 22-én reggel 05:59-kor a 2011-es katasztrófát követően Fukushima prefektúra partvidékének közelében ismételten nagy erejű, 7,4-es erősségű földrengésre, valamint 1,4 méter magas szökőárra került sor. A földrengést követően a hatóságok Japán csendes-óceáni partvidékére, így Aomori, Iwate, Ibaraki és Chiba prefektúrákra cunami-riadót rendeltek el.

A hatóságok tájékoztatása szerint a jelenlegi, 7,4-es erősségű földrengés a 2011. márciusi földrengés utórengésének tekinthető, a régió szeizmikusan még mindig rendkívül aktív, így a továbbiakban is várhatóak a Fukushima prefektúra partvidéke közelében 7-es erősségű - tenger alatti- földrengések.

Komolyabb személyi sérülések, halálesetek - a jelenlegi információk alapján- nem történtek. Néhány ipari létesítményben történtek kisebb káresetek (pl. tűz ütött ki egy Iwaki-ban található vegyi üzemben), valamint átmenetileg leállt a régióban a Sinkanszen-közlekedés (Tohoku, Joetsu és Hokuriku vonalakon), továbbá a JR Tokai Tokió és Toyohashi között leállította a vonatforgalmat. A délelőtti órákban a hatóságok visszavonták a szökőár-riadót, valamint helyreállt a vonatközlekedés is.

A térségbe utazó és tartózkodó állampolgárainktól kérjük, hogy kísérjék figyelemmel és kövessék a helyi hatóságok felhívásait, utazásuk előtt tájékozódjanak az alábbi linkeken:

* * *

1. Természeti, és egyéb katasztrófák

A Japán déli részén fekvő Kumamotó prefektúrában 2016. április 14- én bekövetkezett nagy erejű földrengést követően folytatódtak a sorozatos utórengések, melyek közül több rengés erőssége is meghaladta az 5-ös fokozatot. A térségben folynak a helyreállítási munkálatok, azonban a közlekedésben, illetve a víz, a gáz és az áramellátásban továbbra is vannak még fennakadások. A térségbe utazó és tartózkodó állampolgárainktól kérjük, hogy kísérjék figyelemmel és kövessék a helyi hatóságok felhívásait, utazásuk előtt tájékozódjanak (www.jnto.go.jp/eq/kumamoto.html).

A 2011. március 11-i földrengés és tsunami

következtében megsérült Fukushima Dai-ichi atomerőmű helyreállítási folyamatok és a sérüléssel összefüggő sugár-egészségügyi kockázatok értékelése alapján megállapítható, hogy az atomerőmű közvetlen környezetét leszámítva nem áll fenn egészségügyi veszélyhelyzet.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium a japán hatóságok (Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium / Ministry of Economy, Trade and Industry, METI) helyzetelemzéséhez és az általuk meghatározott evakuációs zónákhoz igazodva I-es, „utazásra nem javasolt térségek” kategóriába sorolja a Fukushima prefektúrában található Namie, Futaba, Ōkuma és Tomioka települések területét, valamint a mellékelt térképen vastag piros vonallal körbehatárolt, „Area3” megjelölésű, a Fukushima Dai-ichi atomerőmű közvetlen környezetében található területet. E területet a Japánba utazó magyar állampolgárok kerüljék el.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium, szintén összhangban a japán hatóságok által kiadott korlátozásokkal, II-es, „fokozott biztonsági kockázatot rejtő térség” kategóriába sorolja a mellékelt, METI által kiadott térképén 1-es és 2-es besorolású, piros és narancssárga színnel megjelölt területeket, amelyek szintén a Fukushima Dai-ichi atomerőmű körülbelül 20 kilométeres körzetébe esnek. Kérjük a Japánba utazó magyar állampolgárokat, hogy amennyiben nem feltétlenül szükséges, a II-es kategóriába sorolt területekre ne utazzanak.

A hivatkozott japán nyelvű térkép az alábbi linken érhető el. Kérjük továbbá, hogy a Fukushima Dai-ichi atomerőmű közelébe eső, de korlátozás alá nem eső területekre utazást tervező magyar állampolgárok előzetesen tájékozódjanak az itt és itt.

Az ország többi részébe történő utazás, beleértve a katasztrófa által sújtott és helyreállítás alatt álló megyéket (Miyagi, Iwate, Fukushima), biztonságos; ellátási-, közlekedési- vagy telekommunikációs nehézségek nincsenek. A csapvíz és a kereskedelmi forgalomba kerülő élelmiszerek fogyasztása biztonságos.

Felhívjuk a Japánba utazó magyar állampolgárok figyelmét, hogy a szigetország földrengések tekintetében a világ egyik legaktívabb zónája, tűzhányó tevékenység, földrengés és szökőár veszély folyamatosan fennáll. A Japánban élő vagy tartózkodó magyar állampolgárok életviszonyait érintő objektív körülmény a földrengésveszély. A kisebb földmozgások rendszeresek, de bármikor bekövetkezhet nagy erejű földrengés. A földrengésbiztos technológiák fejlődésével egyre nagyobb biztonságot nyújtó épületek készülnek, az apró, egy-két másodpercig tartó, kárt nem okozó földmozgások nem kell, hogy riadalmat keltsenek. 1995 után 2011-ben bekövetkezett hármas katasztrófa (földrengés, szökőár és nukleáris baleset) utáni helyreállítási munkálatok továbbra is folyamatban vannak, a katasztrófa tanulságai alapján a hatóságok új, megerősített védelmi intézkedéseket dolgoznak ki. de közvetlen hatása ennek a mindennapi életre nincs.

Kérjük, hogy a Japánba történő utazás előtt és Japánban tartózkodásuk során kísérjék figyelemmel a tokiói magyar nagykövetség honlapját, huzamosabb idejű tartózkodás esetén pedig érkezésükről, elérhetőségeikről, azok változásáról, valamint Japánból történő végleges távozásukról a "regisztráció konzuli védelemhez" online adatlap kitöltése révén mindenképpen értesítsék a nagykövetséget. Emellett javasoljuk, hogy olvassák el a Magyarország tokiói Nagykövetsége honlapján található www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/JP/hu/Konzuliinfo/biztonsagi_taj_foldrenges2013.htm tájékoztatót, és földrengés esetén mindenkor kövessék a japán hatóságok utasításait. Ugyancsak javasoljuk megtekinteni a Tokyo International Communication Commitee által készített alábbi linken található angol nyelvű tanvideókat, különösen a Japánban hosszabb távú tartózkodást tervező állampolgáraink számára. Emellett a Japánba turistaként utazóknak javasoljuk az alábbi linken leírt és letölthető applikációt, amely mind földrengés, mind szökőár esetére hasznos tanácsokkal szolgál.

Tájfunokra május és október között számíthat az ide látogató. Japánban általában május végétől július közepéig tart az esős évszak (tsuyu). Javasoljuk, hogy a térségbe induló magyar állampolgárok a várható időjárásról utazásuk előtt tájékozódjanak aJapán Meteorológiai Szolgálat honlapján.

Természeti katasztrófák kezelésére a japán hatóságok folyamatosan készenlétben állnak, a helyi önkormányzatokban működő központok iránymutatásait a TV és a rádió közvetíti veszély esetén. A mobil és internethálózatok esetleges kiesésével számolni kell. A Japánba utazókra fokozottan érvényes, hogy tájékozódjanak a helyi katasztrófavédelmi intézkedésekről, vészkijáratok, tűzoltó készülékek stb. elhelyezkedéséről a szállodában vagy lakókörnyezetben.

2. Terrorizmus

A terrorizmus veszélye Japánban a közelmúltig elenyésző volt. Az egyetlen jelentős terrortámadás a tokiói metróban elkövetett mérges gáztámadás volt 1995-ben. Japánban magyar és EU állampolgárokat, illetve magyar és EU érdekeltségű vállalatokat, intézményeket ért támadások, atrocitások nem történtek, ezek előfordulási valószínűsége a közeljövőben is minimális.

3. Bűnözés

A bűncselekmények száma Japánban a 90-es évek második felében jelentősen növekedett, ám az ezredforduló óta tulajdonképpen stagnál.

A japán szervezett bűnözés általában zárt körben működik, és nem érinti a külföldi látogatókat, amennyiben nem kerülnek kapcsolatba a jól körülhatárolható szórakozó negyedek belső viszonyaival. Súlyosabb veszélyt jelenthet a nemzetközi szervezett bűnözés, amely az ezredfordulótól kezdve egyre intenzívebben jelentkezik Japánban. Ennek oka Japán nyitottabbá válása és a külföldi munkaerő alkalmazásának növekedése. A külföldiek egymással történő kommunikációja a kisebb nyelvi és kulturális akadályok miatt könnyebb, így veszélyt jelenthet a Japánba látogatók bűncselekményekbe való bevonása tudatlanul vagy tudatos hozzájárulásukkal egyaránt. Felhívjuk a Japánba bármilyen célból beutazó magyar állampolgárok figyelmét arra, hogy semmilyen szúró-vágó (emberi élet kioltására alkalmas) eszközt ne tartsanak maguknál. A japán a rendőrség bárhol - de különösen a forgalmas turisztikai központokban - és bármikor ellenőrizheti az ott megforduló turistákat, hogy tartanak-e maguknál, a rendőrség szerint veszélyesnek minősülő szúró-vágó eszközt. Japánban a kábítószerekkel kapcsolatban a “nulla tolerancia” elve érvényesül, a gyenge kábítószerek fogyasztása is súlyos börtönbüntetést vonhat maga után. A külföldiek helyzete Japánban jogilag rendezett, a szabályokat megsértőkkel szemben a jól működő apparátus az előírt szankciók szigorú és megalkuvás nélküli alkalmazásával lép fel.

4. Utazás, közlekedés biztonsága

A japán tömegközlekedés jól szervezett és biztonságos. A tömegközlekedési eszközökön távolságarányos díjat kell fizetni. A menetjegyet az utazás végéig meg kell őrizni, mert az állomás elhagyásához szükséges. A közúti közlekedésben a balkéz szabály érvényes, ami különös figyelmet érdemel az idelátogató magyaroktól. Kevés a baleset, a japán gépjárművezetők figyelmesen vezetnek, a hatóságok rendszeres ellenőrzéssel betartatják az előírásokat. A taxik biztonságosak, távolság alapú fix díjazást alkalmaznak, a borravaló Japánban ismeretlen.

Fontos itt megjegyezni, hogy Japánban sem a magyar, sem Magyarországon kiállított nemzetközi jogosítványt nem fogadják el. Utóbbi oka, hogy Japán csak az 1949-es Genfi Közúti Közlekedési Egyezmény szerint kiállított nemzetközi jogosítványokat ismeri el, Magyarországon azonban az 1968. évi Bécsi Közúti Közlekedési Egyezmény szerinti nemzetközi jogosítványokat állítunk ki.

Hosszabb japán tartózkodás, ill. tartózkodási engedély megszerzése esetén, japán jogosítvány kiállítása szükséges. A japán vezetői engedély beszerzéséhez.:

  • japán tartózkodási engedély (vízum),
  • a magyar jogosítvány japán nyelvű fordítása, mely megfelelő illeték ellenében elvégezhető a tokiói magyar nagykövetségen,
  • igazolás, hogy a magyar jogosítvány sikeres letétele után min. fél évet töltött Magyarországon (pl. önéletrajz).

A japán jogosítvány megszerzésének része, hogy a japán hatóságok rövid (akár idegen nyelven is kitölthető) KRESZ tesztnek és rutin vizsgának vetik alá a kérelmezőket.

5. Állami, önkormányzati hatóságok és intézmények viszonyulása a velük kapcsolatba kerülő magyar állampolgárokhoz

A japánok a magyarokat rokon népnek tartják, és a közös történelmi kapcsolódások miatt is általában szimpatizálnak a magyarokkal. Ez azonban nem jelent különleges elbánást, és nem segít a nyelvi nehézségek leküzdésében sem. Külföldiek előállítása esetén a rendőrség többnyire biztosít anyanyelvű tolmácsot (javasoljuk, hogy a magyar előállított ehhez ragaszkodjon is, mert az idegen nyelven történő kommunikáció félrevezető lehet) és értesíti az adott ország nagykövetségét, de a nagykövetség munkatársainak, valamint az ügyvédnek a jelenlétét a kihallgatásokon általában nem engedi. A rendőrségi előállítás a Magyarországon általában szokásosnál kisebb vétségekért is előfordulhat, és időtartamában jócskán meghaladhatja a Magyarországon megszokottat (23 napig is eltarthat). A vádemelésig szokatlanul hosszú idő telhet el, ezalatt a gyanúsítottak körülményei rosszabbak az Európában megszokottnál, és ellátásuk részben térítésköteles. Javasoljuk, hogy a későbbi nehézségek elkerülése érdekében a magyar gyanúsítottak semmilyen japán nyelvű jegyzőkönyvet vagy nyilatkozatot ne írjanak alá.

6. Biztonság, közbiztonság szempontjából kockázatos területek, országrészek

Az egyes országrészek között ebben a tekintetben nincs különbség. A 2011. március 11-i hármas katasztrófát követően továbbra is javasoljuk, hogy a Fukushimai erőmű közvetlen környezetét kerüljék, de a tartományba való utazást korlátozások nem kötik.

Beutazási, tartózkodási és munkavállalási feltételek:

Az itt közölt adatok tájékoztató jellegűek!

Beutazási feltételek:
Magyar állampolgárok az alábbi úti okmányokkal utazhatnak be az országba: 

Magánútlevél:

Elvárt érvényessége:
IGEN

Az úti okmány érvényességére vonatkozó egyetlen feltétel, hogy az útlevélnek a tervezett utazás végéig/hazaérkezésig érvényesnek kell lennie
Ideiglenes útlevél: NEM
Személyi igazolvány: NEM
Ideiglenes személyi igazolvány: NEM
Régi típusú (könyvformátumú) személyi igazolvány: NEM
Vezetői engedélyek, Anyakönyvi kivonatok: NEM úti okmányok
Lejárt úti okmány (magánútlevél, személyi igazolvány): NEM









Kiskorúak beutazása:

Bár a japán jogszabályok nem tartalmaznak külön rendelkezéseket arra az esetre, ha valamely kiskorú felnőtt kíséretében ugyan, de szülei vagy valamely szülője nélkül utazik, javasoljuk ilyenkor is szülői hozzájáruló nyilatkozat (vagy gyámhatósági hozzájárulás) beszerzését, valamint a nyilatkozók útlevelének fénymásolását. 

A nyilatkozat tartalmazza a hozzájáruló(k) és az utazó kiskorú személyes adatait (születési hely és idő, lakcím, igazolvány száma), a nyilatkozat területi és időbeli hatályát valamint a hozzájáruló(k) aláírását. A nyilatkozatot célszerű angol nyelvre lefordítani vagy eleve angolul elkészíteni. 

Ajánlott továbbá, különösen az egyedül utazó gyermekek esetében egy Japánban tartózkodó kontaktszemély elérhetőségeinek megléte. Ez, gyermekével egyedül utazó szülő esetén akár a lefoglalt szálláshely is lehet (a foglalási visszaigazolás révén). 

https://konzuliszolgalat.kormany.hu/download/2/39/c0000/Szuloi_meghatalmazas_formanyomtatvany.pdf

Vízum:

Vízum turista célú beutazás esetén:
Magyar állampolgár megfelelő anyagi fedezet felmutatása mellett legfeljebb 90 nap időtartamra vízummentesen utazhat Japánba.

A vízummentes beutazás az alábbi utazási célokra terjed ki:
turizmus,
látogatás,
konferencián való részvétel,
üzleti célú beutazás (ide értve a termelői kapacitások ellenőrzését is),
szakmai/vállalati képzés,
90 napot nem meghaladó tanulmányok folytatása (ide értve a nyelvi képzést is),
sportrendezvényen való részvétel.

A turizmus céljából magánútlevéllel beutazni kívánóktól alábbi iratokat kérhetik a Japánba történő belépéskor:

1. az ország elhagyására szolgáló érvényes menetjegyet, vagy az azt helyettesítő igazolást,
2. az országban való tartózkodás alatt felmerülő összes költség megtérítését bizonyítani képes hivatalos igazolást, bankkártyát vagy okiratot,
3. a tartózkodás idejére szóló szállásfoglalás igazolását,
4. a tartózkodás idejére kötött utazási biztosítás igazolását,
5. látogatás esetén a meglátogatott személy neve és elérhetőségei.

A japán hatóságok 2007. november 23-tól a határállomásokon új beléptetési eljárást alkalmaznak. Minden 16. életévét betöltött külföldi állampolgár az alábbi kötelező vizsgálaton esik át:

az útlevél és az előre kitöltött belépési formanyomtatvány bemutatását követően digitális ujjlenyomat olvasóval két mutatóujjról (ennek akadálya esetén más ujjról) ujjlenyomatot vesznek;
ezt követően az arcról fényképet készítenek.

Abban az esetben, ha a külföldi állampolgár megtagadja az eljárás lefolytatását, a japán idegenrendészeti hatóságok nem engedik belépni az országba.

Vízum egyéb célú beutazás esetén:
A vízummentesség nem vonatkozik munkavállalás, letelepedés, hasznot hajtó nyilvános szórakoztatás (beleértve a sportot is), a foglalkozásának gyakorlása céljából, illetőleg a 90 napot meghaladó tartózkodásra érkező személyekre. Az ezekbe a kategóriákba tartozó személyeknek a japán konzuli hatóságoknál vízumért kell folyamodniuk. A vízum kiadásáért a konzuli hatóságok semmilyen díjat nem számolnak fel. 

A Japánban fellépni kívánó előadóművészek esetében kérjük minden esetben (Japánban kapott tiszteletdíj nélküli esetben is) keressék meg a budapesti japán nagykövetséget, vagy közvetlenül a japán Bevándorlási Hivatalt, hogy tisztázzák, szükséges-e számukra munkavállalási engedély, és ahhoz kötődően vízum kiállítása

Vízumkérelem benyújtásában Japán budapesti Nagykövetsége illetékes: 

http://www.hu.emb-japan.go.jp/itprtop_hu/index.html

Házikedvencek beutazása: 

A házi kedvencek (nem kereskedelmi célú) beutaztatása Japánba, mivel a szigetországban nincs veszettség, ezért igen szigorú feltételekhez kötött. Kérjük, tájékozódjon az alábbi honlapokon:

http://www.maff.go.jp/aqs/english/index.html
http://portal.nebih.gov.hu/-/kedvtelesbol-tartott-allatok-utaztatasara-vonatkozo-tajekoztato

Munkavállalás:

Felhívjuk Japánba vízummentesen - legfeljebb 90 napos időtartamra - beutazók figyelmét, hogy a vízummentes beutazási engedély (turizmus, látogatás, konferencián való részvétel, üzleti célú beutazás, szakmai képzés, sportrendezvényen való részvétel) mellett munkát vállalni jogszerűen nem lehet. Az országba vízummentesen beutazó, munkavállalási engedély nélkül illegálisan munkát vállaló személyek a japán hatóságok szigorú fellépésére, Japánból történő kiutasítással záruló idegenrendészeti eljárásra számíthatnak. Japánba munkavállalási szándékkal beutazók - ha csak három hónapnál rövidebb időszakra is szól a munkaszerződés- minden esetben gondoskodjanak előzetesen a megfelelő munkavállalási engedélyek és keresőtevékenység folytatását lehetővé tevő vízum beszerzéséről, ill. tájékozódjanak a japán konzuli szolgálatnál a tervezett munkavállaláshoz szükséges engedélyekről.

Vízumkérelem benyújtásában Japán budapesti Nagykövetsége illetékes: 

http://www.hu.emb-japan.go.jp/itprtop_hu/index.html

Gépjárművezetés:

Japánban magyar, illetve Magyarországon kiállított nemzetközi jogosítvánnyal nem lehet autót bérelni. Az autóbérlés előfeltétele a japán jogosítvány megléte. Magyar állampolgár az érvényes, a nagykövetségen konzul által hitelesített japán fordítással ellátott jogosítványa bemutatása után a rendőrségen kiegészítő vizsgát letéve juthat hozzá a Japánban érvényes gépjármű vezetői engedélyhez. A közúti közlekedésben a balkéz szabály érvényes, ami különös figyelmet érdemel az idelátogató magyaroktól.

Vám:

Japánba tilos bevinni:

kábítószereket, egyéb narkotikumokat, illetve a kábítószerek        alkalmazásához használatos eszközöket (füstölők, pipák, stb.);
kézifegyvert vagy annak alkotóelemeit, lőszert;
robbanóanyagokat;
vegyi fegyverek prekurzor anyagait;
hamisított pénzt, hitelkártyát, ideértve az érme és bankjegy imitációkat is;
pornográf tartalmú könyvet, magazint, filmhordozót;
nyers és feldolgozott húst tartalmazó élelmiszert.

Engedéllyel lehet bevinni:

élő növények és állatok;
személyes használathoz szükséges mennyiséget meghaladó gyógyszert     és kozmetikumot;
vadászfegyvert, sportlégfegyvert, kardot, tőrt.

Vámmentesen (200.000 jen értékhatár alatt) lehet bevinni:

3 üveg (egyenként max. 760 ml) alkoholos italt;
100 db szivart vagy 400 db cigarettát vagy 500 gr egyéb dohányárut.

Értékhatár nélkül lehet bevinni és kivinni készpénzt, de az 1 millió jen feletti értékű pénzösszegről nyilatkozni kell. 

http://www.customs.go.jp/english/summary/passenger.htm 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal utastájékoztatója

Tudnivalók az országról

Aktuális:

Huzamosabb idejű tartózkodás esetén kérjük kísérjék figyelemmel a tokiói magyar nagykövetség honlapját: www.mfa.gov.hu/emb/tokyo, érkezésükről, elérhetőségeikről, azok változásáról, valamint Japánból történő végleges távozásukról mindenképpen értesítsék a nagykövetséget.

Közlekedés

A vasúti közlekedés pontos és megbízható. A két legnagyobb légitársaság (ANA, JAL) járatai behálózzák a szigetországot. A szigeteket összekötő hajóforgalom a személyszállításban kisebb jelentőségű.

Időjárás

Japán hegyvidékes domborzata, a szigetcsoport hossza és az ország szárazföldhöz való közelsége együttesen nagyon összetett klímát alakítottak ki. Északon rövid nyarak és hosszú, hóesésben gazdag telek váltakoznak, míg a déli szigetek időjárása enyhébb és párásabb. A téli hónapokban (decembertől februárig) a szibériai hideg levegő Japán nyugati felén okoz erős hóesést. A nyári hónapokra (júniustól augusztusig) meleg, csendes-óceáni levegő jellemző, és ennek köszönhetően magas a hőmérséklet és a páratartalom egész Japánban. A késő nyár a tájfunok szezonja, elsősorban a partszakaszokon.

Vallási és egyéb ünnepek

A japánok szeretnek ünnepelni és ragaszkodnak a hagyományokhoz. Még ma is számtalan vallási rítus él, amit a mai japán emberek évről-évre megtartanak. A japánoknak igen sok ünnepük van, a 13 állami ünnepen kívül még tartanak fesztiválokat, azaz „macurikat” is. Ezek nagyobb ünnepségsorozatok, amik nem csak a japánok, de a turisták számára is sok élményt, látnivalót tartogatnak.

Nemzeti ünnepek

Január 1. Újév (O-Shogatsu)

Az újév a legnépszerűbb ünnepek egyike. Az ünneplés 3 napig tart, ez a tisztelgő, és rokonlátogatások, a szentély-, illetve templomjárás, az ajándékozás és a vidámság ideje. A házaknak és a ruháknak tisztáknak kell lenni - a bejáratot és az autókat fenyőgallyakkal, bambusszal, a szobákat növényekkel, naranccsal, kis papírrákokkal díszítik fel. Éjfélkor a harangokat 108-szor kongatják meg, ezzel elűzve a buddhizmus 108 rossz szellemét. Jellemző ilyenkor a nagy vendégjárás, szerencsekívánás, az utcákon mindenhol szórakoztató események, látványosságok várják az ünneplőket. Mindhárom napon tradicionális ételeket és italokat fogyasztanak. Szilveszterkor szoba- (hajdina) tésztát esznek, ami a hosszú életet szimbolizálja. Dolgoznia azonban senkinek sem szabad és, bár hivatalosan csak január 1. számít ünnepnek, a hivatalok és a válalaltok december 29. és január 3. között zárva tartanak.

Január 15. Felnőtté válás ünnepe (Seijin-no hi)

Ezen a napon ünneplik a 20. életévüket betöltő, nagykorúvá lett fiatalokat. Japánban a jogi értelemben vett nagykorúvá válás 20 éves kortól van. Ekkor nyeri el a választójogot, válik szabaddá dohányozni és szeszesitalt fogyasztani.

  • Február 11. Államalapítás ünnepe (Kenkoku-no hi)
  • Március 21. Tavaszi napéjegyenlőség
  • A természet ünnepe.
  • Április 29. növények ünnepe (Midori-no hi)
  • A néhai Hirohito császár születésnapja, új néven megőrizték munkaszüneti napnak.
  • Május 3. Az Alkotmány ünnepe
  • Május 4. Munkaszüneti nap
  • Május 5. Gyermekek napja
  • A három, egymáshoz közel eső, gyakran szombattal és vasárnappal kiegészülő állami ünnep alkotja az ún. „Aranyhetet”. A gyermeknapon, korábban a fiúk ünnepén a fiúk hagyományos ajándékokat: szamuráj sisakot, miniatűr kardot kapnak. Ma már a lányok is kapnak ajándékot. Ezen a napon körmenetet tartanak, amelyen egy kisméretű szentélyt, O-mikosit hordoznak körbe a közösség tagjai.
  • Szeptember 15. Idősek napja
  • Az öregek tiszteletének ünnepe.
  • Szeptember 23. Az őszi napéjegyenlőség ünnepe
  • Ezen a napon felkeresik a templomokat, és halottaikért imádkoznak.
  • Október 10. Az egészség és sport ünnepe
  • Számos vállalati és iskolai sportversenyeket rendeznek ilyenkor.
  • November 23. Hálaadás a munkáért
  • December 23. Akihito császár születésnapja – Japán nemzeti ünnepe
    A császári család a palota erkélyén fogadja a jókívánságokat.

Egyéb fesztiválok, ünnepek

  • Február 3. A tavasz kezdete (Setsubun)
  • A holdnaptár szerint a tél utolsó napja, melyet országszerte minden nagyobb szent helyen ördögűző, szerencsehozó babszórással ünnepelnek. Ez - bár nem hivatalos, mégis - nagyon fontos ünnep a japánok életében, a régi kínai (buddhista) naptárban ugyanis ezen a napon kezdődött az újév. Az ünnep lényege, hogy elüldözzék az óévből a gonoszságot, a betegséget és a rossz szerencsét, és üdvözöljék az újévben a boldogságot, egészséget és jó szerencsét. A „mame-maki” hagyományos szertartását (maréknyi bab szétszórása) papok vagy például
  • szumó birkózók végzik, akik különösen népszerűek, hiszen már testalkatukkal elijesztik a gonoszt.
  • Március 3. A lányok ünnepe (Hina matsuri)
    Ez a lányok, vagy a babák ünnepe. Az ünnep jelképei a történelmi alakokat, udvari dámákat ábrázoló Hina bábuk.
  • Július 7. A két csillag ünnepe (Tanabata fesztivál)
    A Tanabata fesztivál két, egymást szerető, de a Tejút által elválasztott alak, vagyis két csillag, az Altair (a pásztorfiú), és a Vega (a szövőlány) együttállását ünnepli. A történet szerint ilyenkor a Pásztorfiú átkel a madárhídon, és meglátogatja kedvesét. A kivételes együttállás a kívánságok beteljesülését fejezi ki, ezért a japánok kis bambuszfákat díszítenek e napon, és kívánságokkal teleírt papírokkal aggatják tele, remélve, hogy azok valóra válnak. Az ünnepet az utcákon is látványos felvonulással, dalokkal, tánccal ünneplik.
  • Július 16-17. Gion matsuri
    A kiotói eseménysorozat, mely talán a legismertebb japán ünnep egy hónapig tart. Fénypontja a 17-i színpompás felvonulás. A közel 1000 éves hagyományra visszatekintő ünnep őse a pestisjárvány megszűnéséért fohászkodó tisztulási szertartás volt.
  • Augusztus 13-16. A lelkek fesztiválja (O-bon)
    Az O-bon a buddhista hit szerinti örök életre emlékeztet. 13-án este a családtagok felkeresik az elhunyt ősök sírját és otthonukban több ősi szokás felelevenítésével készülnek a hozzávetőleg 1400 éves ünnepre. A vallás szerint a holtak lelkei ilyenkor felkeresik régi otthonukat, ezért az emberek lampionokat helyeznek el a házak bejárata körül, hogy vezessék a szellemeket, ételáldozatokat mutatnak be a házi oltárok előtt vagy a templomokban, és különleges táncot (bon-odori) lejtenek. A családok hanabit, házi tűzijátékot is rendeznek. Az ünnep végén a lampionokat a folyóra teszik, hogy visszavezessék a lelkeket saját világukba. Ez a hét egyike azoknak a ritka alkalmaknak, amikor a japán emberek valóban kiveszik szabadságukat.
  • November 15. Sichi-go-san
    A szerencsésnek tartott 7-5-3 számokról elnevezett ünnep. Ezen a napon a 3-7 éves kislányokat és az 5 éves kisfiúkat felöltöztetik legszebb ruháikba és felkeresik a védő istenség szentélyét, ahol jó egészségükért és szerencsés jövőjükért imádkoznak.
  • Karácsony
    A karácsony „kereskedelmi” ünnep, akárcsak a Valentin-nap. Már hetekkel előtte megjelenik a télapó, az üzletek tele vannak karácsonyfával, ajándékokkal, de mindennek nem sok köze van a keresztény Karácsonyhoz.

Egyéb hasznos információk

Japán pénzneme a jen. A pénzváltás az országba érkezéskor valamennyi nemzetközi repülőtéren és kikötőben megoldott. Ugyancsak általános a pénzváltás a nagyobb szállodákban. Fontos figyelembe venni, hogy az eurót nem minden bankban váltják. A pénzváltás szempontjából legszélesebb körben elfogadott külföldi valuta az USA dollár.

A külföldi bankkártyák használata korlátozott, de egyre több helyen lehetséges bankkártyával fizetni. Egyes ATM-ek csak a japán bankok által kibocsátott kártyákat fogadják, de a Japán kormány igyekszik ezen változtatni.

Japánban országszerte mintegy 190.000 ATM van jelenleg és ebből 2018 végéig körülbelül 90.000 gépnél lehet majd használni a külföldi kibocsátású kártyákat.

A Seven Bank által működtetett automaták főként a 7-Eleven boltokban találhatóak és ezek elfogadják a külföldi kártyát. A bank a 2016-ban meglévő 23.000 db ATM számát 2.000-rel tervezi növelni.

A Japán Postabank automatái szintén elfogadják a külföldi kártyákat és 3.500 új gépet terveznek két éven belül telepíteni a Family Mart üzletekbe és más helyekre. 

Ezek mellett úgy nevezett nemzetközi ATM-ek  a repülőtereken, és nagy áruházakban is találhatók. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a külföldi pénzfelvételnek, bankjától függően komoly költségei lehetnek. Erről kérjük, tájékozódjanak utazásuk előtt a bankjuknál.

A tavalyi évben több mint 24 millió külföldi turista utazott Japánba, és a kormány célja a 40 millió látogató 2020-ban, amikor is a nyári olimpiai játékok visszatérnek Tokióba. A japán kormány kérte a három megabankot, hogy jelentős számban növeljék meg a külföldi barát ATM-ek számát. A Mitsubishi UFJ Financial Group, a Sumitomo Mitsui Financial Group és a Mizuho Financial Group végül 3.000 db-bal növeli az ATM-ek számát.

Amit viszont ki kell hangsúlyozni, hogy az egyszeri tranzakcióval felvehető limit elég alacsony, és bankonként változik, ezért tájékozódjanak az alábbi linkeken.

A külföldi kártyák használatáról az alábbi linkeken tájékozódhatnak:

https://c-study.net/japan-atms-accept-overseascard-en

www.japan-guide.com/e/e2208.html

Japan Post Bank

www.jp-bank.japanpost.jp/en/ias/en_ias_index.html

7 Bank:

www.sevenbank.co.jp/intlcard/index2.html

Mizuho:

https://www.mizuhobank.com/japan/service/international_card/index.html

Sumitomo:

www.smbc.co.jp/news_e/pdf/e20151019_01.pdf

Emellett a pénzváltás is a vártnál nehézkesebbnek bizonyulhat. A bankok többnyire rendelkeznek ilyen szolgáltatással (amelyhez útlevél szükséges), és nagyobb szállodákban is van lehetőség a pénzváltásra, de a váltási árfolyam általában mindkét esetben rosszabb, mint a repülőtereken működő pénzváltóknál. Ezen felül igen nehéz pénzváltókat találni még a japán nagyvárosokban is, ezért javasoljuk a Magyarországon vagy a repülőtéren való pénzváltást.  

Japánban a leginkább – de így is igen korlátozottan - használt idegen nyelv az angol. Általában nagyon nehézkes idegen nyelven kommunikálni.

A hálózati feszültség egyedülállóan 100 V (nem az amerikai kontinensen használt 110V). Kelet-Japánban 50 Hz, Nyugat-Japánban 60 Hz. A hálózati csatlakozóhoz adapterre van szükség. Erre elektronikai cikkek vásárlásakor is figyelemmel kell lenni.

Japánban a mobiltelefon hálózatok 2 gigahertzes technológiával működnek és nem GSM rendszerűek. A külföldi mobiltelefon készülékek - beleértve az ún. háromnormás készülékeket is - Japánban nagyrészt nem működnek.

Hasznos telefonszámok

Rendőrség: 110,

Tűzoltóság és a mentők: 119

További hasznos linkek

Közegészség, egészségügyi helyzet:

Japánban nagy súlyt fektetnek a tisztaságra, és a japán kultúrában gyökerező közösségi szellem érzékelhető az egészségügy területén is. Beteg emberek gyakran maszkokban járnak, hogy ne fertőzzék meg embertársaikat, a mentőhálózat – melyet a tűzoltóság működtet – jól felszerelt, az önkormányzatok rendelkeznek járványügyi programokkal. Japán egészségügyi és járványügyi helyzete igen jó, az utazók számára védőoltás nem szükséges. A japán gyermekek körében a B encephalitis elleni védőoltás kötelező, ezt a hosszú távon Japánban tartózkodó, rendszeresen gyermekközösségbe járó külföldi gyermekek számára is ajánlott.

Míg a japán egészségügyi hálózat jól kiépített és magas színvonalon működő, az országra általában jellemző magas árszínvonal itt is érvényes. Egy váratlan kórházi ellátás így komoly költségekkel járhat. Ezért minden japánba utazó magyar állampolgárnak nyomatékosan javasoljuk elutazása előtt személyre szabott utasbiztosítás megkötését.

2014 szeptemberében több dengue-láz megbetegedést regisztráltak Tokióban. Bár a betegség teljesen soha nem tűnt el Japánból, hasonló számú esetre 1945 óta nem volt példa. A hatóságok az első esetek után azonnal elindították a leginkább érintett területek, Tokió nagyobb parkjai (Yoyogi Park, Shinjuku Gyoen, Shinjuku Park stb.) részben fertőzött szúnyogállományának irtását. Ennek ellenére júniustól október végéig javasoljuk a parkok közelében szúnyogriasztó spray használata, a lakásokban szúnyogháló alkalmazása a szúnyogcsípés okozta esetleges fertőzések megelőzésére.

A 2011. március 11-ét követő nukleáris katasztrófához köthető sugár-egészségügyi kockázat a Fukushima Dai-ichi atomerőmű közvetlen környezetét leszámítva nem áll fenn. A sugárzással kapcsolatos általános ismeretekkel és az aktuális helyzettel kapcsolatban Japánba történő utazás előtt tájékozódjanak az

Országos Atomenergia Hivatal, illetve az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet honlapján. A csapvíz és a kereskedelmi forgalomba kerülő élelmiszerek fogyasztása biztonságos.