Európa

Utoljára módosítva: 2016. 06. 13.
Tartalmi változás nem történt, csak a dátum frissült!  

Felhívjuk a külföldre utazó állampolgáraink figyelmét, hogy a külföldre utazás egyéni felelősség, az utazás vagy annak elhalasztása az Önök személyes döntése. Hasonlóképpen minden utazó saját maga felelős személyi biztonságáról gondoskodni külföldi tartózkodása  idején. A Konzuli Szolgálat utazási tanácsai azt a célt szolgálják, hogy friss és objektív információkkal segítsék Önöket ezen döntések meghozatalában.

Elérhető külképviselet/ek: Belgrádban nagykövetség és konzuli hivatal | Szabadkán főkonzulátus

Biztonság:

Tájékoztatjuk a magyar állampolgárokat, hogy az ország koszovói határvidékén (főleg Észak-Koszovó) biztonsági kockázattal kell számolniuk. Az ország ezen részei az utazás és ott tartózkodás szempontjából "II. Fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek" kategóriába tartoznak. A térségbe utazó magyar állampolgárok különös körültekintéssel készüljenek fel utazásukra, tanúsítsanak fokozott elővigyázatosságot az utazás idején. Amennyiben a külföldi nem Szerbia felől lépett be Koszovóba, a szerb-koszovói határon a szerb hatóságok nem engedik be az országba.

Ajánlott mindenre kiterjedő utas- és balesetbiztosítás megkötése.

Bűnözés, közbiztonság

A szerbiai közbiztonsági helyzet, összességében és általánosságban európai szintű, de a tömegrendezvények közelében, illetve az utazó számára ismeretlen helyeken indokolt a biztonsági szabályok fokozott betartása. Figyeljünk értékeinkre a zsúfolt közterületeken, a repülőtereken, vasútállomásokon és a tömegközlekedési eszközökön. Az erőszakos bűncselekmények leggyakrabban a szervezett bűnözéssel függnek össze. Az utóbbi években volt példa fegyveres erőszak elszigetelt eseteire néhány nagyobb városban, de ezek nem külföldiek ellen irányultak, hanem maffiajellegű leszámolások voltak. Minden elszenvedett bűncselekményt (útlevél ellopását is) és az úti okmány elvesztését is mielőbb jelenteni kell a rendőrségen (rendőrségi sürgősségi szám: 192), és jelezni célszerű az illetékes magyar külképviseleten (a Belgrádi Nagykövetség Konzuli Osztályán, illetve a Vajdaság területéről a Szabadkai Főkonzulátuson). Az utazóknak figyelemmel kell lenniük arra, hogy a biztonsági helyzet Szerbia déli részén gyorsan változhat. A Dél-Szerbián átutazóknak ajánlatos a helyzetről a belgrádi nagykövetségünkön érdeklődni az utazás megkezdése előtt.

Tüntetések, sportesemények

Szerbia egyes, főleg déli részein időnként etnikai feszültségek tapasztalhatók, ami külön kockázati tényező. A tüntetésektől való távolmaradás ezen esetekben is ajánlatos!

Tüntetésekre – főként a fővárosban - időnként sor kerül, javasoljuk ezek helyszíneinek az elkerülését. Az utóbbi években ugyanakkor a tüntetések nem fajultak külföldi intézmények és érdekeltségek elleni támadássá, mint az korábban többször is előfordult. 

Szerbia sportszerető ország, több sportágban világklasszis versenyzőkkel és csapatokkal büszkélkedhet – ez utóbbiakat sokszor magyar riválisaikkal sorsolják össze. Felhívjuk az ideérkező magyar szurkolók figyelmét, hogy a nagyobb egyesületek szurkolótáborainak a „kemény magja” néha – a stadionokon belül és kívül is - provokatív magatartást tanúsít, összetűzést kezdeményez a vendégszurkolókkal, legyenek azok hazaiak vagy külföldiek. Célszerű nem „felülni” az esetleges provokációnak, illetve a magyar szurkolók se kezdeményezzenek ilyet.

Vajdaság

A Vajdaság területén - és főként a magyarok lakta Észak-Bácskában és a Tisza-mentén - a magyar turista szívesen látott vendég. Főleg a tartomány északi részén sokan beszélnek magyarul, a szerb anyanyelvűek zöme, különösen a fiatalok, angolul is megfelelő szinten beszélnek. Bácska délebbi részein és a Bánátban is sokan beszélik, értik a magyar nyelvet.

A Vajdaság a magyar állampolgárok számára biztonságos térségnek számít, a közbiztonság a tartományban jó. Az elmúlt három évben nem érte atrocitás az ide utazó magyar állampolgárokat, csak tömegrendezvényen keveredtek néhányan kisebb incidensbe.

Nyomatékosan felhívjuk a Szabadkára látogató magyar állampolgárok figyelmét, hogy a Zombori úton lévő, a turisták által kedvelt ún. „bolhapiacon” gyakori a zsebtolvajlás. A tapasztalatok szerint az iratok, értéktárgyak, pénzösszegek eltulajdonítása a karácsonyi ünnepeket megelőző időszakban a szokásosnál is nagyobb számban fordul elő! Ajánlott a maximális óvatosság a vásárlók részéről. Újvidék városa a tartomány többi településhez képest bűnügyileg jóval fertőzöttebb, gyakoribbak az erőszakos bűncselekmények a közterületeken.  

Az utakon és a közterületeken erős a rendőri jelenlét. Koszovó elismerését követően sem alakult ki magyarellenes hangulat a tartományban, az ide utazó magyar látogatókat nem érte atrocitás. Azt tanácsoljuk az ide utazó magyar állampolgároknak, fokozottan tartsák tiszteletben a fogadó ország szabályait, tartózkodjanak a provokatív magatartástól!

A Balkánon az utóbbi egy évben tapasztalható illegális migrációs mozgás nagymértékben érinti a Vajdaságot. Főleg az észak-bácskai területeken (Szabadka, Magyarkanizsa, Horgos) időszakosan megjelennek nagyobb létszámú migráns-csoportok, melyek illegálisan kívánnak Magyarországra jutni. Eddigi tapasztalataink szerint jelenlétük, mozgásuk nem érinti közvetlenül a magyar turisták biztonságát, de javasolt az általuk látogatott útvonalakat, területeket, üzleteket lehetőség szerint elkerülni. Nem kizárt, hogy a magyar hatóságok biztonsági intézkedésként időszakosan a jövőben is korlátozni fogják miattuk a határátkelők forgalmát.

Utazás, közlekedés biztonsága

A Szerbiába látogató vagy az országon áthaladó turisták és kamionsofőrök gyakran esnek tolvajok áldozatául nemzetközi autóutak (főleg E-75-ös autópálya Szabadka-Belgrád-Nis szakasza) melletti benzinkutaknál, pihenőhelyeknél. Nem ajánlatos a gépkocsiban értékeket, dokumentumokat és pénzt hagyni, ügyelni kell a gépjármű ajtajainak bezárására is. Előfordul, hogy az autópályán utazók járművének gumiját parkolás vagy benzinkútnál történő fizetés közben leeresztik vagy megrongálják, és indulás után az utast a hibára figyelmeztetve leállítják, majd a helyzet ellenőrzése során egy "segítőkész", esetleg még magyarul is tudó személy elvonja a járművezető és utasai figyelmét, majd a nyitott gépkocsiból az értékeket, személyi okmányokat ellopják.

Gyakori a közlekedési szabálysértések elkövetőivel szembeni határozott rendőri fellépés. 

Amennyiben valaki közlekedési szabálysértést követ el (pl. gyorshajtás), akkor a helyzet függvényében két eljárás lehetséges: 

1. Igazolás ellenében visszatartják az útlevelet és elküldik az elkövetőt, hogy fizesse be  a büntetést postán vagy bankban, erről szintén kap egy igazolást. (Jellemzően közúton, nagyvárosok közelében, munkaidőben). Befizetés után visszakapja az úti okmányt. Amennyiben 8 napon belül rendezi a büntetést, akkor csak a kiszabott bírság felét kell befizetni, erről a rendőr tájékoztatást ad. Befizetés esetében az ügy így le is zárul. Amennyiben az az illető nem tesz eleget a befizetési kötelezettségének, akkor az eljáró rendőrhatóság az útlevelet elküldi a szerb Belügyminisztériumnak, mely a szerb Külügyminisztériumon keresztül diplomáciai úton megküldi a kiállító országnak,illetve hatóságnak.

2. A másik variáció, hogy szintén átadnak a helyszínen egy csekknek megfelelő utalványt, amit az elkövető befizet a rendőrnél a helyszínen. Erről kap egy névre szóló igazolást. (Jellemzően pl. éjszaka, autópályán). Mindig az intézkedő rendőrön múlik, hogy melyik eljárást alkalmazza! 

Amennyiben valaki nem akar, vagy nem tud fizetni, akkor szabálysértési bíró elé állítják, akár munkaszüneti napokon is. Ilyenkor is visszatartják az úti okmányt, amíg nem rendezik a büntetést.  A kiróható büntetés összege a szabálysértés súlyától függően 3 000 dinártól (1 euró kb. 120 dinár körül mozog) 150000 dinárig terjedhet.Ha valaki bizonyos arányon felül hajt gyorsabban, mint ami a megengedett sebesség (pl. lakott területen 50 km/h helyett 71 km/h), akkor bizonyos időtartamra (pl. 60 napra) eltiltják a vezetéstől. Külföldi állampolgár esetében az illető kap egy határozatot arról, hogy néhány napon belül hagyja el Szerbiát, a vezetéstől való eltiltásról pedig diplomácia úton értesítik az állampolgárság szerinti országot.      

Tájékoztató a magyarországi határátlépésről  

Az állami, illetve önkormányzati hatóságok és intézmények viszonyulása a velük kapcsolatba kerülő magyar állampolgárokkal

A hatóságok részéről megkülönböztető magatartás nem tapasztalható, de a rendőrség fellépését, eljárását (elsősorban közlekedési szabálysértési eljárásoknál) a magyar beutazók sok esetben túlságosan szigorúnak értékelik. A gyorshajtást jelentős pénzbüntetés sújthatja, illetve súlyos esetekben a körzetileg illetékes szabálysértési bíró elé is rendelhetik az ügyet. Az utakon gyakran mérik a sebességet.

Természeti és egyéb katasztrófák

Az ország középső és déli részén az utóbbi években előfordultak földrengések. Az utóbbi teleken pedig – főleg a Vajdaságban – a nagy hó, illetve a hófúvás miatt lezárt közutak okoztak komoly gondokat.

A biztonság, közbiztonság szempontjából leginkább kockázatos területek, országrészek: Szerbia déli részén, a presevói és bujenováci térségben fel nem robbant akna és lőszer fordulhat elő. Ha gyanús tárgyat észlel, ne érjen hozzá, hanem jelentse a rendőrségen!

Beutazási, tartózkodási és munkavállalási feltételek:

Határhelyzet:
Újra nyitva a Röszke-Horgos autópálya-határátkelő.

Valamivel több mint egy hónapos zárva tartás után október 22-én újra megnyílt a régi, 5-ös úton fekvő Horgos-Röszke 2 határátkelőhely Magyarország és Szerbia között. (Működési rendjét lásd lentebb.)

A határátkelőhelyekről és a várakozási időről az alábbi linken található további információ: www.police.hu/hirek-es-informaciok/hatarinfo

Vízumról:

A 2009. december 19-i kölcsönös vízum liberalizációnak köszönhetően az EU-s és szerb állampolgárok vízummentesen utazhatnak be egymás országaiba, és ott legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak. (Szerbia saját belső nemzeti szabályozása alapján egyoldalúan már korábban is biztosította a vízummentes belépést a magyar állampolgárok számára.) Az Uniós állampolgárok 2010. június 12. óta – 90 napot nem meghaladó időtartamú látogatás esetén – nem csak útlevéllel, hanem érvényes személyi azonosító igazolvánnyal is beléphetnek Szerbiába. Lehetőség van 2000. január 1-je után kiadott kártya formátumú ideiglenes személyi igazolvánnyal is átlépni a határt (a szerbiai tartózkodás időtartama nem haladhatja meg az okmány érvényességi idejét, vagyis annak lejárta előtt vissza kell térni Magyarországra). A 2016. január 1-től bevezetett új típusú elektronikus személyi igazolvánnyal is be lehet utazni az országba, de tartózkodási engedély iránti kérelemre nem jogosít.  

Ha Szerbiából Koszovóba is be szeretnének utazni, akkor a szerbiai beutazáskor igazolást kell kérniük (csak kérésre adják) a szerb határon a Szerbiába történő belépésről, és azt a szerb hatóságok kérésére a szerb–koszovói határon fel kell mutatniuk. A személyi igazolvánnyal nem rendelkező kiskorúak kizárólag úti okmánnyal utazhatnak be Szerbiába. Akik 90 napnál hosszabb ideig kívánnak Szerbiában tartózkodni, továbbra is csak érvényes úti okmánnyal léphetnek be az országba.

Érvényes úti okmányokkal rendelkező magyar állampolgárok vízum nélkül utazhatnak be Szerbia területére, és ott az első beutazás időpontjától számított 6 (hat) hónapon belül összesen, legfeljebb 90 (kilencven) napig tartózkodhatnak, átutazhatnak és kiutazhatnak.       

A határátkelés szabályairól az alábbi linken található további információ: www.police.hu/hirek-es-informaciok/hatarinfo/hataratlepessel-kapcsolatos-informaciok

Kiskorúak beutazása (törvényes képviselő nélkül):

Bár a szerb jogszabályok nem tartalmaznak külön rendelkezéseket arra az esetre, ha valamely kiskorú felnőtt kíséretében ugyan, de szülei vagy valamely szülője nélkül utazik, javasoljuk ilyenkor is szülői hozzájáruló nyilatkozat (vagy gyámhatósági hozzájárulás) beszerzését. A nyilatkozat tartalmazza a hozzájáruló(k) és az utazó kiskorú személyes adatait (születési hely és idő, lakcím, igazolvány száma), a nyilatkozat területi és időbeli hatályát valamint a hozzájáruló(k) aláírását. A nyilatkozatot célszerű angol nyelvre lefordítani vagy eleve angolul elkészíteni. A nyilatkozatot két tanú, vagy közjegyző előtt javasolt megtenni.

Tájékoztató a magyar állampolgárokra is vonatkozó szerbiai idegenrendészeti szabályokról

1. A magyar állampolgárok turistaként és munkavállalási, vagy jövedelemszerzési céllal is vízummentesen utazhatnak be, azonban 24 órán belül kötelesek bejelenteni szállásukat a helyi rendőrkapitányságon. (A szálloda 12 órán belül jelent róla.)

2. Tartózkodási engedély igénylése esetén szükséges további eljárás

Cégalapítási célra kérendő tartózkodási engedély esetén:

  • a kereskedelmi bíróság által kiállított cégbejegyzési határozattal
  • és az alapító okirattal;

Munkavállalásra szóló ideiglenes tartózkodási engedély esetén:

  • a kereskedelmi bíróság által kiállított cégbejegyzési határozattal,
  • a cég ügyviteli és a tárgyévre vonatkozó mérlegével,
  • a céggel megkötött munkaszerződéssel,
  • valamint a munkaerő-piaci intézet szakvéleményével,

továbbá a rendőrség által a lakcímbejelentésről kiállított igazolással, az érvényes útlevéllel, a rendőrségtől kapott, kitöltött kérdőívvel, a szálláshely igazolásával és két arcképpel kell felkeresni a szálláshely szerinti rendőrkapitányságot. Az ügy sajátosságaitól függően a rendőrség további dokumentumokat kérhet.

A munkaerő-piaci hatóság szakvéleményére nincs szükség abban az esetben, ha a munkaviszonyt külföldi állampolgárral létesíti a munkavállaló abból a célból, hogy üzleti és technikai együttműködésről, hosszú távú termelési együttműködésről, technológia-átadásról és külföldi beruházásról szóló szerződésből fakadó szakmai kötelezettséget teljesítsen.

3. Cégalapítási és munkavállalási céllal beutazók esetén a tartózkodási engedély megszerzéséhez beadott kérelem hiányzó dokumentumai utólag pótolhatók. Az eljárás 15–20 napig tart. Helyi ügyvéd igénybevétele segíti az ügyintézést. Az ideiglenes tartózkodási engedély és a többszöri ki- és beutazást lehetővé tevő vízum az első alkalommal általában hat hónapra szól, később egy évre.

A tartózkodási és letelepedési engedély kérelmezése esetén ajánlott a 2009. április 1-től hatályos új idegenrendészeti törvény alaposabb megismerése.

A külföldiekről szóló törvény (kihirdetve: Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 97/08) 11. szakaszának 3. bekezdése alapján 2009. szeptember 10-én meghozott kormányrendelet a külföldi Szerb Köztársaságba történő beléptetése megtagadásának egyes korlátozó feltételeiről:

1. szakasz

1. Ha nem rendelkezik a Szerb Köztársaság területén való tartózkodáshoz, továbbá a származási ország területére való visszautazáshoz, illetve egy harmadik országba való tranzitáláshoz szükséges anyagi fedezettel, illetve ha az anyagi fedezet más módon nem biztosított;

2. Ha járvánnyal fertőzött területről érkezik, s nem rendelkezik oltási bizonyítvánnyal vagy egyéb bizonyítvánnyal, mellyel igazolni tudja, hogy nem szenved betegségben;

3. Ha ezt megkövetelik a Szerb Köztársaság és állampolgárainak közrendjére vagy közbiztonságára vonatkozó feltételek;

4. Ha bizonyos nyilvántartásokban nemzetközi szabálysértőként szerepel. Az 1. szakaszban foglalt feltételek fennállását a határőrök állapítják meg (a továbbiakban: az illetékes szerv).  

2. szakasz

A külföldinek elrendelik a beléptetés megtagadását a Szerb Köztársaság területére, ha az illetékes szerv megállapítja, hogy a külföldi nem rendelkezik az egy napra szükséges 50 euró értékű anyagi fedezettel. Az 1. szakaszban foglalt anyagi fedezet igazolásaként elfogadható a megfelelő értékű pénzösszeg készpénzben, bankszámlakivonat, utazási csekk, hitelkártya, valamint garancialevél. Ez nem kell, ha a külföldi a külföldi diplomáciai-konzuli képviseletek és nemzetközi szervezetek meghívására érkezik, illetve ha látogatásának célja a Szerb Köztársaságnak történő gazdasági és humanitárius segélynyújtás.  

3. szakasz

A külföldinek – amennyiben az Egészségügyi Világszervezet jelentései alapján az egészségügyi minisztérium által járvánnyal fertőzött területnek minősített helyről érkezik – a lakosság fertőzésektől való védelméről szóló előírásoknak megfelelően elrendelik a Szerb Köztársaság területére való beléptetésének megtagadását, ha a bemutatott igazolványokból látható, hogy a külföldi nem rendelkezik oltási bizonyítvánnyal vagy egyéb olyan bizonyítvánnyal, amellyel igazolni tudja, hogy nem szenved betegségben. Az a külföldi, aki az e szakasz 1. bekezdésében foglalt, az egészségügyi állapotra vonatkozó bizonyítvánnyal rendelkezik, egészségügyi felügyelet alá kerül, ha járvánnyal fertőzött országokból érkezik, illetve olyan országokból, amelyekben olyan rendezvényeket tartanak, amelyeken nagy a fertőzés kockázata, és ha a fertőzések valamelyike veszélyt jelenthet a Szerb Köztársaság lakosságára nézve. Az egészségügyi megfigyelésre vonatkozó intézkedés a lakosságnak a fertőzéses megbetegedésektől való védelmével kapcsolatos előírásokkal összhangban történik.  

4. szakasz

A külföldinek megtagadják a Szerb Köztársaságba való beléptetését, ha az illetékes szerv megállapítja, hogy a külföldi tartózkodása veszélyt jelenthet a Szerb Köztársaság és állampolgárainak közbiztonságára és közrendjére. A biztonsági szervek adatainak alapján, azzal a személlyel kapcsolatosan, akinek az országba való beléptetése biztonsági akadályt képezhet, oly módon, hogy a Szerb Köztársaság területén történő tartózkodása elfogadhatatlan biztonsági kockázatot jelent, az illetékes szerv a külföldinek megtagadja a Szerb Köztársaság területére való beléptetését a következő esetekben:

1) ha résztvevője vagy tagja olyan szervezetnek, melynek céljait tiltja a Szerb Köztársaság Alkotmánya és törvényei, továbbá nemzetközi szerződés vagy a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai;

2) ha azon szervezet tagja, illetve olyan személy, aki, illetve amely más országok olyan szervezeteivel áll kapcsolatban, amelyek működését illetően alapos a gyanú, hogy rejtett, törvényellenes, felforgató tevékenységük a Szerb Köztársaság érdekei ellen irányulnak;

3) aki résztvevője vagy tagja katonai jellegű szervezeteknek, valamint az a személy, aki részt vett vagy tagja volt az ilyen jellegű szervezeteknek.  

5. szakasz

A külföldinek megtagadják a Szerb Köztársaságba való beléptetését, ha az illetékes szerv a nemzetközi szabálysértőkről vezetett megfelelő nyilvántartásba való betekintésből megállapítja, hogy a külföldi abban nemzetközi szabálysértőként szerepel. A biztonsági szervek nyilvántartása alapján az illetékes szerv a nemzetközi szerződés alapján megtagadja a Szerb Köztársaság területére történő beléptetést annak a külföldinek, aki:

1.) részt vesz más államok, illetve azok állampolgárai ellen irányuló terrorista cselekmények finanszírozásában, tervezésében, előkészületeiben, támogatásában vagy végrehajtásában, vagy tagja terrorista szervezetnek;

2.) a határon átnyúló szervezett bűnözésben, e tevékenység finanszírozásában, tervezésében, előkészítésében, támogatásában vesz részt, vagy tagja ilyen jellegű szervezetnek, illetve az effajta bűncselekménnyel foglalkozó hálózatnak.

Határhelyzet

2015. július 31-én ünnepélyes keretek között átadták a forgalomnak a felújított Röszke – Horgos 2. határátkelőhelyet.

Az 5-ös főúton található, Röszke – Horgos 2. közúti határátkelőhelyet az autópályáról letiltott járművek, valamint nyári időszakban - az autóbuszok és teherforgalom kivételével - a nemzetközi személyforgalom (azaz a személygépkocsi és motorkerékpár járművek) is használhatja minden nap 7 és 19 óra között. Javasoljuk, hogy az utazók az elindulás előtt ellenőrizzék a különböző határátkelőhelyeken az aktuális várakozási időt az alábbi linken.

A folyami határátlépés különös szabályai

A magyar-szerbiai határszakaszon egyre nagyobb népszerűségnek örvend a Tiszán való hajózás, csónakázás, melynek a megszokott közúti határátkeléshez képest eltérő szabályait a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a tiszai hajózásról 1956-ban kötött Megállapodás szabályozza.

Természetesen az EU-tagállamai és Szerbia közötti vízummentességi megállapodás alapján a magyar állampolgárok belépése a folyami határátkelőhelyeken (elsősorban Magyarkanizsán/Kanjiza) is vízummentesen történik. Ugyanakkor a vadvíz veszélyes üzem, és éppen ezért a határon történő belépést a szerbiai hatóságoknál előre be kell jelenteni, hogy a szerbiai révkapitányságok az utasok biztonsága érdekében időben értesíteni tudják a vízi rendőrséget, a mentőszolgálatot, és a határátkelőt.  

A nem kereskedelmi, és nem szervezett turisztikai hajózás szabályai

I. A határátlépés szándékát az egyéni utas vagy utasok tekintetében a szerbiai kapcsolattartó (evezős klub, turisztikai egyesület, helyi önkormányzat, vagy más hasonló szervezet) kell, hogy bejelentse az illetékes szerbiai révkapitányságnál egyéni utasok esetében néhány nappal, regattában történő hajózás (több csónak együttes haladása) esetén pedig 15 nappal a tervezett határátlépés előtt. A szerbiai kapcsolattartó kijelölése elengedhetetlen, mivel a révkapitányság csak ettől a kapcsolattartótól veheti át határátlépési kérelmet.

II. Az írásos bejelentésnek tartalmaznia kell az utasok számát, a vezető, vagy más felelős személy személyi adatait, a csónakok számát, típusát, a szerbiai kapcsolattartó megnevezését és elérhetőségét.

III. Minden esetben meg kell várni a révkapitányság visszaigazolását (Odobrenje), mivel ez a dokumentum igazolja, hogy a fent említett szakszolgálatok értesítése megtörtént. 

Révkapitányság Zenta/Senta

Vámszabályok és egyéb jogszabályok

A határon minden utas köteles a szolgálatot teljesítő vámhivatalnoknak mindennemű poggyászt vagy úti holmit bejelenteni, és a vámeljárásban részt venni. Szerbiába vámmentesen bevihető a személyes poggyász, a saját vagy a család szükségleteire szolgáló dolgok (pl. orvosi eszköz, kempingcikkek, laptop), pótalkatrészek, könyvek, sporteszközök és díjak stb. E kategóriába tartozik 1 liter tömény szesz, 200 darab cigaretta, vagy 50 db szivar, vagy 250 gr fogyasztási dohány, vagy összesen 250 gr minden dohánytermékből, valamint a személyes szükségletekre szolgáló mennyiségű gyógyszer bevitele. is. Az országba tilos bevinni lőfegyvert és lőszert (a vadászfegyverek és a hozzájuk tartozó muníció ideiglenes, engedélyezett behozatalát kivéve), mérgező és egyéb veszélyes anyagokat, vegyszereket, az állam érdekeit veszélyeztető anyagokat (pl. kábítószer) stb. Történelmi, kulturális, művészeti értéket képviselő tárgyak kiviteléhez szükséges az illetékes minisztérium (a szerb külgazdasági minisztérium) engedélyének és az illetékes szerv hozzájárulásának előzetes beszerzése. Az előbbi minisztérium engedélye szükséges a vadtrófeák kiviteléhez is. Utazás előtt mindenképpen érdemes további információt beszerezni a NAV honlapján vagy a 06 (1) 470-4121, illetve a 06 (1) 470-4122-es telefonszámán.

Sportcélú használatra szánt lőfegyverek és lőszerek szállítására vonatkozó szabályok az alábbi linken találhatók: www.carina.rs/en/Pages/default.aspx 

Deviza be- és kivitele

Szerbiában a nemzetközileg elismert bankkártyákat elfogadják. A szerbiai jogszabályok értelmében külföldi (és szerb) állampolgár korlátlan összegben hozhat be Szerbiába készpénzben valutát, azonban, ha a valuta értéke meghaladja a 10.000 (tízezer) eurót, akkor azt a határon egy erre rendszeresített nyomtatványon be kell jelenteni a vámnak. A vám által hitelesített nyomtatványt meg kell őrizni, mert csak ennek birtokában engedélyezett a 10.000 euró feletti valuta kivitele Szerbiából készpénzben. (A „félreértések” elkerülése végett a határon mielőbb nyomtatványt kell kérni, azt kitölteni, és ezt követően jelentkezni a vámnál.) 10.000 eurónál kisebb értékű valuta bejelentés nélkül vihető be Szerbiába, és vihető ki onnan, ugyanakkor az esetleges későbbi kellemetlenségek elkerülése végett belépéskor ajánlatos minden jelentősebb pénzösszegről vámhatósági bizonylatot kérni. 10.000 eurónál nagyobb értékű valutát akkor vihet ki a külföldi Szerbiából, ha bemutatja a Szerbiába történt beutazáskor a szerbiai vámtól kapott igazolást az összeg bejelentéséről. Szintén megteheti, ha Szerbiában bankkártyával vett fel készpénzt, és erről bizonylattal rendelkezik. Tízezer eurónál nagyobb értékű szerb dinár csak abban az esetben vihető be Szerbiába, ha külföldön, bankban szerezték be, és erről a beutazó fel tudja mutatni a bank igazolását. Szerb dinárt a külföldi (személyenként) 10.000 (tízezer) euró értékben vihet ki Szerbiából. Ha egyidejűleg dinárt, valutát és utazási csekket akar kivinni Szerbiából vám- és egyéb igazolás nélkül, akkor ezek együttes értéke nem haladhatja meg az 10.000 eurót.

Tudnivalók az országról

Helyi törvények, szokások

Kábítószer birtoklása vagy kereskedelme szigorú büntetést von maga után, többnyire hosszú és szigorú börtönbüntetéssel sújtják. Tilos katonai, vagy rendőrségi objektumok és/vagy személyek fotózása vagy filmezése!

Közlekedés

Felhívjuk állampolgáraink figyelmét, hogy Szerbiában november 1. és április 1. között kötelező a téli gumi használata. A téli gumikon a gumi abroncsainak mintázati mélysége nem lehet 4 mm-nél kevesebb. A fenti időszakban lakótelepülésen kívül kötelező a hólánc megléte is, melyet a meghajtott kerékre kell szerelni azokon az útszakaszokon ahol kijelölten kötelező a hólánc használata havas, jeges úton.

Szerbia földrajzi helyzetéből következően a Balkán fő tranzitállama. Útjai összekötik Nyugat- és Közép-Európát Görögországgal és Törökországgal. Keresztirányban ezek biztosítják a közlekedést Bulgária irányából Bosznia-Hercegovina és Horvátország felé. A legfontosabbak: magyar államhatár–Szabadka–Újvidék–Belgrád-Nis autópálya Macedónia irányában (E-75, észak dél), valamint a Dimitrovgrád–Nis–Belgrád-autóút (E-80), onnan Sremska Mitrovicán keresztül autópálya Horvátország felé (E-70, kelet-nyugat). Szerbia tranzitország jellege fokozott megterhelésnek teszi ki az utakat, amelyek főleg a turistaszezon idején, a nyári hónapokban túlterheltek. Ezt csak fokozza iskolaév végén, majd ősszel, az iskolaév elején, illetve az iskolai szünetekben, a gyakran ugyanabban az időben meginduló hazai és külföldi vendégmunkás-áradat. Az utak általános állapota elfogadható, helyenként azonban rossz minőségű. Ez utóbbi főleg a vidéki utakra jellemző, különösen a közlekedésre nézve kedvezőtlen időjárás esetén legyünk óvatosak. A legrosszabb hírű főút az „Ibarska Magistrala” (a Koszovót és Szerbiát összekötő út).

Teljesen megépült a magyar–szerb országhatár és Újvidék (Novi Sad) közötti autópálya, így az utazás a korábbi autóút jelentette veszélyek eltűnésével biztonságosabb lett. Autópályán lehet közlekedni a magyar határtól (Röszke) a macedón határ közelében levő Leskovacig. A további szakasz építés alatt áll. 

Úthasználati díj fizetésekor a fizetőkapuknál euróban is lehet fizetni, de a piacinál rosszabb árfolyamon számolják át, így a dinárban történő fizetés ajánlott. A sebességkorlátozások: autópályán 120, autóúton 100, lakott területen kívül 80, lakott területen belül pedig 50 km/h. A sebességkorlátok túllépése jelentős bírságot vonhat maga után. A külföldi, köztük a magyar forgalmi rendszámú gépjárművek vezetői – már csak a nyelvtudás hiánya miatt is - hátrányos helyzetbe kerülhetnek közlekedési szabálysértés esetén. Tanácsoljuk, hogy fokozattan ügyeljenek a közlekedési szabályok, különösen a sebességhatárok betartására, még akkor is, ha a helyiek ezt nem tartják be!

Az autó és a vezető dokumentumain túl érvényes biztosítási zöldkártyával is rendelkezni kell. A biztonsági öv használata kötelező. Ittas vezetésnek számít, ha a vezetőnél 0.03% fölötti véralkoholszintet állapítanak meg.

További, naprakész útinformáció található a Szerb Autós Motoros Szövetség honlapján, angol, német és szerb nyelven.

A tömegközlekedés általánosságban elavult járműparkkal rendelkezik, és zsúfolt. A taxi használata biztonságos, és aránylag olcsó. Csak hivatalosan megjelölt taxit használjunk. 

A vonatközlekedés – különösen télen – általában lassú.

Gyakorta felmerülő kérdések az utazással kapcsolatban, hasznos információk

1. Segélyhívó-számok:

Általános segélyhívószám (még nincs bevezetve) Rendőrség: 192 Mentők: 194 Tűzoltók: 193

2. Igaz-e, hogy a Szerbiába történő utazáshoz jelenleg érvényes személyi igazolványon vagy útlevélen kívül semmilyen más okiratra nincs szükség? Az autós turistáktól kérhetik még a forgalmi engedélyt, a jogosítványt és a kötelező felelősségbiztosítást igazoló nemzetközi zöldkártyát is, de ezeken kívül ugye mást nem?

Szerbiába érvényes útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal lehet beutazni. Az autós turistáktól a fentiekben felsoroltakat kérhetik. Közúti ellenőrzés során a gépjárművek kötelező felszerelését is ellenőrzik beleértve a vontató kötél meglétét is..

3. Aki nem saját autóval utazik, attól kérhetik-e a tulajdonos írásbeli meghatalmazását az autó kiviteléhez? Szükséges a meghatalmazást közjegyzői okiratba foglalni? Kell-e nemzetközi jogosítvány?

Kérhetik. A szerb autóklub tájékoztatása szerint elfogadják a Magyar Autóklub által kiállított nemzetközi meghatalmazást. (Lásd a Magyar Autóklub honlapját.) Szerbiában a magyar állampolgároktól nem kérnek nemzetközi vezetői engedélyt.  

4. Igaz-e, hogy a szerb határon elvileg kérhetik, hogy a turista igazolja a tartózkodása időtartamára elegendő, legkevesebb napi 50 euró meglétét? Mennyire fordul elő ténylegesen, hogy ezt ellenőrzik?

Belépéskor kérhetik a napi 50 euró meglétét, ami készpénzzel, utazási csekkel, hitelkártyával, vagy meghívás esetén garancialevéllel igazolható. Nincs arra vonatkozó információnk, hogy a gyakorlatban ennek ellenőrzése milyen gyakran fordul elő.

5. Igaz-e, hogy ha Szerbiában nem kereskedelmi szálláshelyen szállunk meg, akkor minden új szálláshely esetén 24 órán belül regisztrálni kell magunkat a helyi rendőrségen? Igaz-e, hogy az erről kapott igazolást a határon kilépéskor kérhetik. Milyen mértékben fordul elő ez a gyakorlatban, és mi a következménye annak, ha valaki nem tudja leadni az igazolást?

A határon kilépéskor kérhetik a szállásbejelentést. 24 órán belül kötelező bejelentkezni a helyi rendőrségen. Ennek elmulasztása következménnyel járhat (pénzbüntetés). A kereskedelmi szálláshelyeken a szállásadó köteles bejelenteni a vendégeket.

6. Szerbia és Horvátország között milyen, éjjel-nappal nyitva tartó, közúti személyforgalom céljára szolgáló határátkelőhelyek vannak:

Szerbia és Horvátország között az alábbi nemzetközi közúti határátkelőhelyeket lehet igénybe venni: Bezdan-Batina (00-24, nemzetközi közúti határátkelőhely) Bačka Palanka-Ilok (00-24, nemzetközi közúti határátkelőhely, tehergépjárművek árut szállíthatnak) Neštin-Ilok (00-24, nemzetközi közúti határátkelőhely) Sot-Principovac (00-24, nemzetközi közúti határátkelőhely) Ljuba-Principovac (00-24, nemzetközi közúti határátkelőhely) Batrovci-Bajakovo (00-24, nemzetközi közúti határátkelőhely, tehergépjárművek árut szállíthatnak) Bogojevo-Erdut (00-24, nemzetközi közúti határátkelőhely) Šid-Tovarnik (00-24, nemzetközi közúti határátkelőhely, tehergépjárművek árut szállíthatnak)

7. Biztonságos-e csapvizet inni Szerbiában?

Szerbiában biztonságos a csapvíz fogyasztása.

8. Mi szükséges kedvenc kutyánk Szerbiába történő beléptetéséhez?

Mikrochipes megjelölés, oltási könyv és kutyaútlevél. Az utazás előtt célszerű érdeklődni a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületénél.

Egyéb hasznos információk

* Javasoljuk, hogy az utazás előtt mindenki kössön utazási biztosítást, amely az egészségügyi költségek mellett a poggyászkár esetén is anyagi biztonságot nyújt. A 20 000 euró összeghatárig terjedő egészségügyi biztosítás megkötése javasolt.

* Javasolt utazási honlap, angol nyelvű információkkal 

* A szerb autóklub (AMSS) javasolja, hogy gépjármű-károsodás esetén az érintett lépjen kapcsolatba a magyar Autóklubbal (amennyiben annak tagja), akik ezt követően felveszik a kapcsolatot a szerb autómentő szolgálattal.

Amennyiben a gépjármű károsodik, a szerb rendőrséget mindenképpen értesíteni kell, hogy a károsodás mértékét bizonylaton (Potvrda) is feltüntessék, mivel ennek hiányában a sérült jármű nem hagyhatja el az országot.

A szolgálat telefonszáma, ha mobiltelefonról tárcsázzuk: (+381 11) 987 A szolgálat telefonszáma, ha szerbiai belföldi vezetékes telefonról tárcsázzuk: (011) 987 A szolgálat telefonszáma, ha Belgrádból vezetékes vonalról tárcsázzuk: 987 (A „0” menüpontot kell megnyomni, amennyiben a kezelővel kíván beszélni; angol nyelven is beszélnek)

Közegészség, egészségügyi helyzet:

A szerbiai tartózkodás és átutazás nem jár a magyarországitól eltérő általános egészségügyi kockázat vállalásával. Bár az orvosok és az egészségügyi személyzet általában magasan képzett, a kórházak és klinikák felszereltsége általában elmarad az európai színvonaltól. A Magyarország és Szerbia között kötött kétoldalú megállapodás alapján a magyarországi biztosított állampolgárok ingyenes sürgősségi ellátásban részesülhetnek Szerbiában. A teljes ellátás, illetve az esetlegesen szükséges egészségügyi evakuáció miatt, célszerű átfogó utazási és egészségbiztosítást kötni az utazás időtartamára.

Sürgősségi ellátás igénybe vétele a Szerb Köztársaságban 

A Magyarországon biztosított és egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek a Szerb Köztársaság területén való ideiglenes tartózkodásuk esetén jogosultak sürgősségi ellátást igénybe venni. A sürgősségi ellátásra való jogosultság igazolására a HUN/SRB 111 jelű nyomtatvány szolgál, amelyet a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerint illetékes megyei vagy fővárosi kormányhivataltól kell igényelni. 

A HUN/SRB 111 jelű nyomtatványt elsőként a szerb egészségbiztosító (Републички фонд за здравствено осигурање) területi szervéhez kell benyújtani, amely kiállítja az INO-1 jelű igazolást, amellyel közvetlenül a szerb biztosítóval szerződött egészségügyi szolgáltatóhoz lehet fordulni. A szerb egészségbiztosító területi szerveinek elérhetőségi adatait a lenti melléklet tartalmazza.

2015. január 1-től a két állam egészségbiztosítói közötti megállapodás alapján átmeneti tartózkodás esetén Európai Egészségbiztosítási Kártyával is igénybe vehetők a sürgősségi ellátások a Szerb Köztársaságban, azonban az INO-1 jelű igazolást ekkor is be kell szerezni a szerb egészségbiztosítótól. 

Melléklet – A szerb Egészségbiztosítási Alap intézményeinek elérhetőségei: www.oep.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_kulfoldon/ellatas_az_eun_kivul/eu_ellatasok_igenybevetele_szerbiai_tartozkodas