Európa

Utoljára módosítva: 2016. 09. 14.
Tartalmi változás nem történt, csak a dátum frissült!    

Felhívjuk a külföldre utazó állampolgáraink figyelmét, hogy a külföldre utazás egyéni felelősség, az utazás vagy annak elhalasztása az Önök személyes döntése. Hasonlóképpen minden utazó saját maga felelős személyi biztonságáról gondoskodni külföldi tartózkodása  idején. A Konzuli Szolgálat utazási tanácsai azt a célt szolgálják, hogy friss és objektív információkkal segítsék Önöket ezen döntések meghozatalában.

Elérhető külképviselet/ek: Ankarában nagykövetség és konzuli hivatal | Isztambulban főkonzulátus

Aktuális

Törökország 2016. július 21-én kezdődő 90 napos időszakra szükségállapotot hirdetett a 2016. július 15-i sikertelen puccskísérletet követően. A hivatalos közlemények szerint a szükségállapot lehetséges intézkedései az állami szervek működésének javítását, az állami döntéshozatali eljárás gyorsítását szolgálják, s a szükségállapot az emberek hétköznapjait nem érinti.

A Törökországba utazó vagy itt tartózkodó magyar állampolgárok részére ismételten és nyomatékosan felhívjuk a figyelmet korábbi utazási tanácsainkra: tanúsítsanak fokozott elővigyázatosságot az utazás idején, tartózkodjanak a tüntetéseken, tömegdemonstrációkon való részvételtől, kerüljék azok helyszíneit, mivel különösen a nagyobb városokban politikai demonstrációkra, szimpátia-tüntetésekre kerülhet sor. 

 A Törökországba utazó vagy itt tartózkodó magyar állampolgárok regisztrálják magukat a Konzuli Szolgálat honlapján (konzuliszolgalat.kormany.hu) az alábbi linken

A törökországi magyar külképviseletek ügyeleti elérhetőségei szükség esetére:

Ankarai Magyar Nagykövetség: +90 533 699 3694
Isztambuli Magyar Főkonzulátus: +90 533 375 8715.

Biztonság:

Felhívjuk a Törökországba utazók vagy ott tartózkodók figyelmét, hogy május 19. (Atatürk napja, az ifjúság és sport napja, Törökországban ünnepnap) és 22. között kerüljék a nagy tömegeket vonzó rendezvényeket, főként az esetleges demonstrációkat és az általánosnál körültekintőbben járjanak el mind az utazás, mind pedig a tartózkodás ideje alatt.

I. Tájékoztatjuk a magyar állampolgárokat, hogy az ország legnagyobb része utazás és ott tartózkodás szempontjából "II. Fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek" kategóriába tartozik.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium Törökország vonatkozásában azt tanácsolja, hogy az országba utazó magyar állampolgárok különös körültekintéssel készüljenek fel utazásukra, tanúsítsanak fokozott elővigyázatosságot az utazás idején, és tartózkodjanak a tüntetéseken, tömegdemonstrációkon való részvételtől, kerüljék azok helyszínét, különösképpen a nagyvárosok azon városrészeiben, melyeket turisták nem látogatnak, vagy ahol nincsenek idegenforgalmi látnivalók (Isztambul esetében különösen ilyen lehet például Gazi, Okmeydanı, esetleg Sancaktepe, Avcılar egyes részei is). Ha ilyen városrészben járva tapasztalnak tüntetést és/vagy tömegdemonstrációt, különösen fontos, hogy mielőbb elhagyják a környéket.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium javasolja továbbá, hogy a Törökországba utazók viselkedésükkel, öltözködésükkel tartsák tiszteletben az iszlám vallásnak a török lakosság jelentős része által követett hagyományait, valamint az egyéb helyi szokásokat.

II. A Külgazdasági és Külügyminisztérium Délkelet-Törökország egészére vonatkozóan fokozott óvatosságra inti az utazókat. 

Ezekben a tartományokban nagyon gyakoriak a hatóságokkal való összetűzések, számos helyen katonai biztonsági zónákat alakítottak ki, hosszabb-rövidebb időre kijárási tilalmat rendelnek el. Ezekben az elsősorban kurdok lakta délkeleti tartományokban mindennapossá váltak a terrormerényletek, melyeket egyelőre elsősorban katonai, rendőri és politikai célpontok ellen követnek el.

Az elmúlt időszakban több emberrablás is történt a délkeleti térségben, amit útlezárással, autóbuszok megállítása útján hajtottak végre fegyveresek. 

III. Délkelet Törökország térségén belül is a minisztérium  javasolja, hogy az állampolgárok kerüljék el a szíriai határ menti tartományokat: Hatay, Gaziantep, Şanlıurfa, Mardin, Sirnak.  Ezek a tartományok a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény alapján „utazásra nem javasolt térséggé” vannak nyilvánítva.

A Szíriában folyó harcok során többször előfordult, hogy a török-szír határ közelében rakétákat lőttek át török területre. A Külgazdasági és Külügyminisztérium az átlövésekre, illetve a határ mentén előforduló fegyveres összecsapásokra való tekintettel – életük és testi épségük megóvása érdekében – semmiképpen sem javasolja, hogy magyar állampolgárok megközelítsék a török-szír határ térségét. Az ezeken a területeken tartózkodó magyar állampolgárokat pedig arra szólítja fel, hogy haladéktalanul hagyják el a térséget.

Abban az esetben, ha mégis az említett területekre utaznának, feltétlenül töltsék ki az  Online adatlap konzuli védelemhez formanyomtatványt, továbbá javasoljuk, hogy kerüljék az éjszakai utazást, helyváltoztatást. Szállás kiválasztásakor győződjenek meg arról, hogy az nem katonai, csendőri, rendőri objektumok közvetlen közelében helyezkedik el.

IV. A Konzuli Szolgálat felhívja a magyar állampolgárokat, hogy a fentiekben részletezett okok miatt  csak a feltétlenül szükséges, halaszthatatlannak tekinthető esetekben utazzanak a délkelet-anatóliai térség következő tartományaiba: Siirt, Tunceli, Ağrı, Bingöl, Muş, Batman, Van, Kilis, valamint Hakkari és Diyarbakır.  

Törökországban az elmúlt időben több, kurdok által szervezett tüntetés volt, elsősorban Isztambul, Siirt, Mardin, Diyarbakır, Muş, Van és Hakkari tartományokban. A lázongások miatt a török hatóságok bármikor kijárási tilalmat rendelhetnek el. Az utóbbi időszak terrorcselekményeit követően egyre erőszakosabb tiltakozáshullám bontakozott ki Törökországban. Ennek során 2015 szeptemberében Ankarában, Antalyában, Alanyában, Rodostóban, Niğdeben, Kayseriben, Mersinben, Sakaryában és számos más tartományban, összesen 128 helyen folytak tüntetések. Több helyszínen, elsősorban a dél-keleti régiókban, személyeket és járműveket is atrocitás ért, üzleteket gyújtottak fel, kirakatokat, házak ablakait törték be. A biztonsági erők több helyszínen számos halálos áldozattal járó, komoly terrorellenes műveleteket hajtottak végre.

Az elmúlt időszak terrorcselekményei Isztambulban, Ankarában és az ország egyéb területein: 

Isztambul

2016. július 15-én sikertelen puccskísérlet történt, melynek Isztambulban 100 feletti civil áldozata volt.

2016. június 28-án késő este 36 halálos áldozatot és 147 sebesültet követelő robbantás volt Isztambulban az Atatürk reptéren. 

2016. június 7-én reggel 12 halálos áldozatot és 36 sebesültet követelő robbantás volt Isztambul Beyazit kerületének Vezneciler negyedében.

2016. március 19: a város legforgalmasabb sétálóutcájában öngyilkos merénylő robbantotta fel magát, melynek következtében 5 személy életét vesztette, 36 fő pedig megsérült.

2016. március 3:  fegyveres támadás a város Bayrampaşa kerületében található rohamrendőri központ ellen.

2016. január 16:  Sultanahmet történelmi városrészben nagyerejű robbanás történt,  amelynek 10 halálos áldozata és 15 sérültje volt. 

2015. december 23: a város ázsiai oldalán fekvő Sabiha Gökçen repülőterén meghalt egy reptéri dolgozó, amikor a közeli erdőből rakétát lőttek a parkoló repülőgépekre. 

Ankara
2016. március 13:  robbantás a város központjában, Kızılay kerület igen fontos közlekedési csomópontjában.  37 személy életét vesztette, 125 személy megsérült a terrorcselekmény következtében.

2016. február 17:  robbantás a város központi részén, nem messze a nemzetgyűlés, a légierő és a vezérkar épületeitől.  28 halálos áldozata és 61 sérültje volt a cselekménynek. 

2015. október 10: 102 halálos áldozatot követelő robbantás Ankara központi pályaudvara előtt, a sérültek száma 400 felett volt.

Törökország egyéb területei
2016. 03. 31.: a délkelet-törökországi, kurdok által lakott Diyarbakır tartomány központjától 20 kilométerre robbantás történt. Az esetnek 7 török rendőr esett áldozatul, további 6 rendőr és 14 civil sérült meg. 

Beutazási, tartózkodási és munkavállalási feltételek:

Magyar állampolgárok 2014. február 9-től vízummentesen léphetnek be és tartózkodhatnak Törökország területén. A tartózkodás időtartama összevonva is legfeljebb 90 nap lehet 180 napon belül, azaz vízummentesen egyszerre legfeljebb 90 nap tölthető el Törökországban. A vízummentes beutazás turista és üzleti célú belépésre vonatkozik (üzleti tárgyalások folytatása, konferencia- és vásárlátogatás). Turistaként - tehát vízummentesen - léphetnek be a sport vagy kulturális eseményeken történő szereplés céljával utazók is, amennyiben törökországi tartózkodásuk nem haladja meg a 90 napot. A tanulmányi céllal utazók vízummentesen beléphetnek az országba, de Törökországban tartózkodási engedélyt kell kérniük.

Nyomatékosan felhívjuk a Törökországba utazó magyyar állampolgárok figyelmét, hogy az országba kizárólag érvényes útlevél birtokában léphetnek be.
Vízummentes beutazás esetén az útlevélnek a belépéstől számított legkevesebb 150 napig érvényesnek kell lennie (a 90 napos vízummentességi időszak alatt + 60 napig).

Vízummal való belépés esetén az útlevélnek a vízum lejárta után 60 napig érvényesnek kell lennie. A külföldi állampolgároknak olyan érvényes útlevéllel, vagy egyéb hivatalos úti okmánnyal kell rendelkezniük, amelybe a határőrség belépő, illetve kilépő bélyegzőt tud elhelyezni, ellenkező esetben nem lehet belépni Törökország területére.

Az ideiglenes magánútlevéllel Törökországba belépő magyar állampolgárok vízumkötelezettek. Érvénytelen útlevéllel magyar állampolgárok Törökország határait nem léphetik át.

Az érvénytelen vagy a belépéskor 150 napnál rövidebb érvényességű útlevéllel belépni szándékozó magyar állampolgárokat a török hatóságok minden esetben visszafordítják. Törökországban több nemzetközi repülőtéren nincs tranzitzóna, ezért ha a magyar állampolgár visszafordítására ilyen repülőtéren kerül sor, akkor elhelyezésük zárt helyen vagy rendőrségi fogdában történik. Ezen eljárásokba illetékesség híján a magyar külképviselet nem avatkozhat be, segítséget nyújtani nem áll módjában, az ilyen esetekről a török hatóság egyáltalán nem tájékoztatja külképviseleteinket.

Vízum felvétele szükséges, amennyiben az utazás célja:

  • munkavállalás,
  • kutatás,
  • hivatalos tehergépkocsi vezetők beutazása,
  • turista és egyéb csoportokat szállító autóbusz vezetők beutazása,
  • speciális tevékenység folytatása (pl. régészet),
  • filmforgatás, illetve
  • hegymászás az egyes különleges engedélyt igénylő hegységekben (pl. Ararat)

A vízumkérelmet a Török Köztársaság budapesti nagykövetsége konzuli osztályán kell benyújtani. Elérhetőségük: 1062 Budapest, Andrássy út 123, telefon: 478 91 30, fax.: 344 51 43, e-mail: GGDz22MYnVkYXBlc3RAdHVya2lzaGVtYmFzc3kuaHU=, honlap: www.budapeste.be.mfa.gov.tr, valamint 2016. január 5- től az alábbi internetes felületen: www.evisa.gov.tr (e-Visa) is kérelmezhető a beutazási engedély. A török vízum típusokkal kapcsolatosan itt tájékozódhat: www.mfa.gov.tr/visa-information-for-foreigners.en.mfa.

Kiskorúak beutazása (törvényes képviselő nélkül):

Bár a jogszabályok nem tartalmaznak külön rendelkezéseket arra az esetre, ha valamely kiskorú felnőtt kíséretében ugyan, de szülei vagy valamely szülője nélkül utazik, javasoljuk ilyenkor is szülői hozzájáruló nyilatkozat (vagy gyámhatósági hozzájárulás) beszerzését. A nyilatkozat tartalmazza a hozzájáruló(k) és az utazó kiskorú személyes adatait (születési hely és idő, lakcím, igazolvány száma), a nyilatkozat területi és időbeli hatályát valamint a hozzájáruló(k) aláírását. A nyilatkozatot célszerű angol nyelvre lefordítani vagy eleve angolul elkészíteni. A nyilatkozatot két tanú, vagy közjegyző előtt javasolt megtenni.

A vegyes házasságból született magyar-török kettős állampolgár kiskorú esetén, amennyiben török útlevéllel utazik,  vagy nevéből sejthető, hogy török állampolgár is – a török hatóságok kérik a másik szülő török közjegyző előtt török nyelven tett hozzájáruló nyilatkozatát a kiskorú kilépéséhez.

Tartózkodás

Magyar állampolgárok 180 napon belül összevonva is legfeljebb 90 napot tartózkodhatnak Törökországban vízummentesen. A vízummentesség lejárta után tartózkodási engedélyért folyamodhatnak a területileg illetékes török rendőrkapitányság külföldiekkel foglalkozó részlegén (Yabancılar Subesi), és a hamarosan a Belügyminisztérium alá tartozó Migrációügyi Főigazgatóság jelenleg felállítandó helyi igazgatóságain. Ha 90 nap (vízummentes tartózkodás) után a magyar állampolgár elhagyja Törökországot, 180 napnál korábban is (akár azonnal) visszatérhet, ilyenkor a határon aláíratnak vele egy nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy 10 napon belül jelentkezik tartózkodási engedélyért. A tartózkodási engedélykérelem benyújtása – annak elbírálásáig – legális tartózkodásnak minősül. A tartózkodás meghosszabbításának lehetőségéről a Török Köztársaság budapesti nagykövetsége konzuli osztályán, illetve a területileg illetékes török rendőrkapitányság külföldiekkel foglalkozó részlegén (Yabancılar Subesi), és a későbbiekben a Belügyminisztérium alá tartozó Migrációügyi Főigazgatóság helyi igazgatóságán kérhető további tájékoztatás.

A tanulmányi céllal utazók vízummentesen beléphetnek az országba, de a Törökországba történt belépésüket követő 30 napon belül tartózkodási engedélyt kell kérniük. Ezt jelenleg a területileg illetékes török rendőrkapitányság külföldiekkel foglalkozó részlegén (Yabancılar Subesi) kérhetik, de a rendszer átalakulóban van, és hamarosan a Belügyminisztérium alá tartozó Migrációügyi Főigazgatóság helyi igazgatósága lesz az illetékes. A tanulmányi tartózkodási engedélyhez egészségbiztosítással kell rendelkezni, amelyet érdemes Törökországban megkötni, mert a török hatóságok csak ezt fogadják el. (A budapesti Török Nagykövetség tájékoztatása szerint a Magyarországon kötött biztosításokat a magyar biztosító török partnerirodájával „hitelesíttetni kell” Törökországban, ha van ilyen. Ez a tapasztalatok szerint igen nehézkes. A budapesti Török Nagykövetség tájékoztatása szerint a magánbiztosítók éves biztosítási díja Törökországban 150-200 EUR).

A munkavállalási célú vízummal rendelkező magyar állampolgároknak jelenleg a Törökországba történt belépésüket követő 30 napon belül tartózkodási engedélyt kell kérniük. Hamarosan azonban a munkavállalási engedély a tartózkodásra jogosító engedélyt is magában foglalja majd.

A tartózkodási engedély minden esetben díjköteles (még az ERASMUS hallgatók részére is).

Egy 2014 áprilisában életbe lépett törvény alapján azok a külföldiek, akik tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, de 120 napnál többet töltenek az országon kívül, elvesztik tartózkodási engedélyüket.

Túltartózkodás esetén a török hatóság bírságot állapíthat meg, amely beutazási tilalom elrendelésével is együtt járhat. Jelentős (több hetes) túltartózkodás, illetve a bírság meg nem fizetése esetén 5 évre szóló beutazási tilalmat is elrendelhet a török hatóság. 

Tudnivalók az országról

Törökország államformája: köztársaság
Fővárosa: Ankara
Üzleti szempontból legjelentősebb régiója Isztambul, amit Bursa, Kocaeli, Izmir és Gaziantep követ. Lakosainak becsült száma mintegy 76 millió (2013). A lakosság 99,8%-a muzulmán vallású, többségük (75-80%) szunnita.

Fizetőeszköze a török líra (TRY, TL), az aktuális jegybanki árfolyamot a Török Központi Bank a honlapján közli, a pénzváltók általában mind az eurót, mind az amerikai dollárt elfogadják. Törökország a GMT +2 időzónában fekszik, a helyi idő a magyarhoz képest +1 óra.

Az Égei- és a Földközi-tenger partját mérsékelt mediterrán időjárás jellemzi, a nyár száraz és forró, a tél enyhe. A Fekete-tenger térsége éghajlata mérsékelt óceáni jellegű. A márvány-tengeri térség és Isztambul időjárása a mérsékelt mediterrán és a mérsékelt óceáni időjárás átmenete. Anatólia központi és keleti részein a hegyvidékek miatt a telek viszonylag erősek, bizonyos térségekben akár 120 napig is megmarad a hótakaró. Az időjárásra való tekintettel a Földközi-tenger térségében (pl. Antalya, Alanya) a szezon áprilistól kezdődik, és október végéig tart. A főszezon június-október.

Törökországban a hálózati feszültség 220 V / 50 Hz, az elektromos csatlakozók megegyeznek a Magyarországon használtakkal. A feszültségingadozás gyakori jelenség, és áramkimaradások is előfordulnak.

Utazás gépkocsival

Fontos tudni, hogy a Törökországba gépkocsival érkező külföldi útlevelében regisztrálják a gépjármű beléptetését. A regisztrálás a tulajdonos, vagy a jármű vezetőjének útlevelébe történik. Annak az útlevélnek a tulajdonosa, akinek az úti okmányába a gépjárművet bejegyezték, csak a gépkocsival, vagy más esetben a vámhatóságok külön engedélyével hagyhatja el az ország területét.

A Törökországba autóval érkezőknek kötelező, Törökországra is érvényes biztosítással kell rendelkezniük. Amennyiben a forgalmi engedélyben szereplő személy nem utazik az autóban, ajánlott legalább egy angol nyelvű közjegyző által hitelesített meghatalmazással alátámasztani, hogy az autó vezetője jogosult azt használni. Törökországban az általános sebességhatárok: 50 km/h város, 90 km/h főút, 120 km/h autópálya. A Törökországban található több mint 2000 km-es autópálya hálózat, valamint az isztambuli Boszporusz és Fatih Sultan Mehmet hidak használatáért a török kormány 2012 szeptemberében új technológiai rendszert vezetett be. 2012 szeptemberéig két tranzit rendszer, a KGS (Kártyás Tranzit rendszer) és az OGS (Automata Tranzit Rendszer) voltak használatban az ország területén. 2012 végén a KGS rendszer felszámolásra került, ezt a HGS (Gyors Tranzit Rendszer) váltotta fel. A HGS matricákat a postahivatalokban (PTT), bankokban és benzinkutakon is meg lehet vásárolni. A HGS kártya minimum 35 TRY (5 TRY kártyadíj+30 TRY felhasználható autópálya vagy hídhasználat díj), a kártya feltölthető a postahivatalokon vagy benzinkutakon. Gépjárműtípusok szerint 5 csoportot különböztetnek meg, s ennek megfelelően változik az első feltöltés értéke:

  • 1. csoport 30 TRY
  • 2. csoport 37.50 TRY
  • 3. csoport 53 TRY
  • 4. csoport 67.50 TRY
  • 5. csoport 81.50 TRY

Az alap kártyadíj értéke minden esetben 5 TRY. A gépjárműtípusok csoportonkénti besorolását az alábbi weboldalon ellenőrizheti (Marka/ Modeline Göre Araclar cím alatt). Felhívjuk figyelmét arra, hogy az útdíjat nem lehet készpénzben vagy hitelkártyával kiegyenlíteni, már az autópályára történő felhajtáskor rendelkezni kell a gépjármű típusának megfelelő kártyával. Abban az esetben, ha kártya nélkül veszik igénybe a fizetős autópálya szakaszokat és hidakat, az esetet követő 7 napon belül bármelyik postahivatalban megvásárolhatják a matricát, így el kerülheti a büntetést. A vásárláshoz szükséges a gépjármű forgalmi engedélye.

Törökországban zárt térben, így a zárt légterű vendéglátóhelyeken is, tilos a dohányzás.

Törökországban az alábbi segélyhívószámok működnek:

  • Tűzoltóság (itfaiye): 110
  • Mentők (ambulans): 112
  • Közlekedési rendőrség (trafik polisi): 154
  • Rendőrség (polis): 155
  • Csendőrség (jandarma): 156

További hasznos telefonszámok:

  • Telefonos tudakozó: 118
  • Postai tudakozó: 161

Magyarországi telefonszám hívásának módja a helyi, török hálózatból a következő: 00-36 - magyarországi körzetszám - magyarországi telefonszám, vagy +36 - magyarországi körzetszám - magyarországi telefonszám

Kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények

A Külgazdasági és Külügyminisztérium felhívja a figyelmet, hogy a kábítószer Törökországba való behozatalát, birtoklását, kereskedelmét és kivitelét és előállítását az 5327. sz. a török büntető törvénykönyv rendkívül súlyosan bünteti. A heroin és kokain országba való behozatalának alsó büntetési tétele 20 év szabadságvesztés. A kábítószer csempészek és kábítószer visszaélésben közreműködő más elkövetők ellen a török hatóságok hatékonyan fellépnek és a török jogszabályok szerint folytatják le a büntető eljárást. Az elkövetők törökországi büntetés-végrehajtási intézményben töltik büntetésüket, a Magyarországra történő átszállítást csak az ítélet jogerőre emelkedése után kérhetik.

Műkincsek

A Külgazdasági és Külügyminisztérium fokozottan felhívja a figyelmét a Törökországba látogatóknak, arra hogy a török törvények értelmében a műkincsek – beleértve az antik épületek faragásait, illetve egyéb építőanyagát is - birtoklása, kereskedelme szigorúan tilos. Szintén tilos fémkereső eszközök használata műkincsek fellelése céljából. Amennyiben kétségük támad azzal kapcsolatban, hogy az Önök által megvásárolni kívánt tárgy műkincs-e, akkor kérhetik az eladót, hogy vizsgáltassa meg az illetékes múzeummal, hogy az adott tárgy műkincsnek minősül-e, vagy nem. Ankarában és Isztambulban a Néprajzi Múzeum az illetékes múzeum, a többi tartományban szintén kijelölésre kerültek illetékes múzeumok. Amennyiben megállapítást nyer, hogy nem műkincsről van szó, a múzeum igazolást állít ki arról, hogy a tárgy kivihető az országból.

Közegészség, egészségügyi helyzet:

Ajánlott mindenre kiterjedő utas- és balesetbiztosítás megkötése. Kérjük, hogy ne hagyatkozzanak a bérelt gépjármű baleset biztosítására, bizonyos esetekben ugyanis a fenti biztosítás nem állja a kórházi kezelés költségét. Törökországban az egyes kórháztípusok között jelentős különbségek mutatkozhatnak. A mintegy 1500 török kórház egyharmada magánkórház (özel hastanesi). Ezen kórházak színvonala a legmagasabb, ugyanakkor a szolgáltatásaik díjszabása is jelentősen magasabb, mint az állami kórházaké.

Törökországban a külföldi turisták és egyéb érdeklődők részére telefonos call center szolgáltatás működik. A call center többek között felvilágosítást nyújt a magán-, illetve állami kórházakról, illetve a külföldiek számára díj ellenében használható betegszállítási lehetőségekről is. A szolgáltatás angol (1. menüpont), német (3. menüpont), arab (4. menüpont) és orosz (2. menüpont) nyelven érhető el. A szolgáltatás Törökországból a török, illetve magyar (roaming esetében) hálózatokról közvetlenül – előhívó nem szükséges - a 444 4728 telefonszám hívásával vehető igénybe.

Tanácsoljuk, hogy a törökországi tartózkodás során mindvégig csak palackozott vizet fogyasszanak. Csapvíz fogyasztását nem ajánljuk.

AzOrszágos Epidemiológiai Központ tájékoztatója szerint a Törökországba készülőknek kötelező oltás nincs. Számos oltás felvétele viszont ajánlott: Hepatitis A és B, hastífusz, diftéria-tetanusz, veszettség.

Gyermekbénulás

Tekintettel arra, hogy a szomszédos Szíriában gyermekbénulási járvány tört ki, fokozottan felhívjuk a magyar utazók figyelmét – különösen akik Szíriából érkezett menekültekkel érintkezhetnek Törökországban -, hogy ellenőrizzék, megkapták-e az összes Magyarországon kötelező védőoltást. Amennyiben a veszélyeztetett csoportokkal folyamatosan találkoznak (pl. egészségügyi területen kívánnak dolgozni, vagy civil szervezet alkalmazásában menekültekkel foglalkoznak Törökországban) és csak gyermekkorukban kaptak gyermekbénulás elleni védőoltást (életük során csak egyszer, gyermekként), mindenképpen konzultáljanak orvosukkal a gyermekbénulás védőoltás megújítása érdekében.

Krími-kongói vérzéses láz

A krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust egy kullancstípus hordozza (Hylomma Marginatus), amely 2012 májusában tíz ember halálát okozta Törökországban. A Fekete- tenger déli részéig nyúló Kelkit-völgy éghajlati viszonyai ideálisak a fent említett kullancstípusnak. Ezen a vidéken 100 rovarból több mint 70 fertőzött. A 20 leginkább veszélyeztetett hely: Tokat, Sivas, Yozgat, Amasya, Kastamonu, Çankırı, Artvin, Erzurum, Erzincan, Ardahan, Samsun, Bolu, Karabük, Giresun, Bingöl, Tunceli, Ordu, Çorum, Gümüşhane, Bayburt. A török Egészségügyi Minisztérium által korábban kiadott közlemény felhívja a figyelmet, hogy amennyiben kullancsot észlelünk bőrünkön, azt semmiképpen ne próbáljuk kézzel eltávolítani vagy megölni. Az eltávolításhoz csipesz szükséges, a seb helyét pedig jóddal kell kezelni, amit lehetőleg orvosnak kell elvégeznie. Amennyiben kullancscsípésre gyanakszunk, és lázat, fejfájást, erős orrfolyást, hányást vagy vérzést tapasztalunk, azonnal forduljunk orvoshoz.